Burnout szindróma: lángolás után kiégés?
Mi a Burnout szindróma?
A burnout jelentése talán valamennyiünk számára ismerősen cseng, hiszen egyfajta testi-lelki kimerülést takar. Ezt a szót Freudenberger (1974) használta először, de azóta sokan foglalkoztak a témával, amely szinte mindenkit érint az élete valamely szakaszában.
A kiégés 5 szakasza során a kezdeti túlzott lelkesedéstől fokozatosan jutunk el a teljes közömbösség állapotába. Hogyan lehetséges ez?
Saját tapasztalataink alapján arról tudok beszámolni, amikor Dani esetében láttam egy-egy munkahelyi vagy bizonyos témák iránti fellángolást. Bizony kezdetben ég a láng, túlságosan is lobog. Egy-egy új munka vagy projekt kapcsán Dani lelkesedése határtalan volt: fejest ugrott a feladatokba, állandóan a problémák megoldásán, újításokon járt az esze. A munkával feküdt és kelt, ontotta az ötleteket. Teljesen nyilvánvaló, hogy ezt a feldobott állapotot nem lehet túl sokáig fenntartani, hiszen mindez az idegrendszer teljes kimerültségével jár. Érdemes tehát komolyan venni a jelenséget!
Pár hét után muszáj szembenézni a valósággal: képtelenség állandóan az ezer százalékot és a kitörő lelkesedést nyújtani. Egy idő elteltével csökken a motiváció, ha például nem kapja meg az ember a megfelelő szakmai, emberi vagy anyagi elismerést sem a munkájáért. Előfordul, hogy elmaradnak a sikerek, a kollégák nem nézik jó szemmel a határtalan odaadásunkat vagy a felettesünk soha nem elégedett velünk, bármennyire is alárendeljük magunkat a feladatainknak. A stressz és a burnout szoros összefüggésben állnak egymással. A munkahelyi kiégés esetében rutinszerűen kezdjük végezni a munkánkat, mert a folyamatos csalódás során a lelkesedésünk értelmét veszti. Mindez frusztrálttá, feszültté tesz és rátelepszik az egész lényünkre, a hangulatunkra, majd szép lassan behálózza az egész életünket, felemészti az energiánkat, erőnket. Kiábrándultságot, apátiát és ürességet érzünk. Már nem leljük örömünket a tevékenységeinkben, nem megyünk szívesen dolgozni.
Nemcsak a munkában, hanem életünk más területein is kialakulhat ez a jelenség: a párkapcsolatunkban, házasságunkban, a baráti és családi viszonyainkban egyaránt.
Burnout szindróma teszt segítségével beazonosíthatjuk a tüneteinket, de több oldalról is körül kell járni a problémakört, hogy teljes mértékben megbizonyosodjunk a valós okokról. A támogató család és barátok segíthetnek nekünk, egy bizalmi kolléga vagy pszichológus nyújthat támpontot a kérdésben.
Hogyan lehetséges a burnout kezelése?
A hangsúly, mint minden mentális eredetű probléma esetében, a megelőzésen van. Lényeges, hogy megfelelő önismerettel rendelkezzünk, hiszen így képesek leszünk reálisan felmérni a helyzeteket, valós célokat kitűzni és nem ugrunk fejest irreális célok és feladatok végrehajtásába.
Ha fejlesztjük az önismeretünket, észre fogjuk venni azt is, amikor túlságosan bevonódunk vagy kimerülünk egy-egy élethelyzetben, és képesek leszünk megfelelően reagálni a stressz kezelésében is. A mi életünkben bevált módszer, hogy nagyon ügyelünk az aktív ás passzív időszakok egyensúlyára. A napirend, a feladatok megtervezése, a célok kitűzése ehhez járul hozzá. A teendők kipipálása után azonban nem maradhat el az édes jutalom: a pihenés, a feltöltődés és a mozgás.
A kiégés visszafordítása lehetséges tehát, de csak abban az esetben, ha felismerjük magunkon a jeleit és el is fogadjuk, hogy változtatnunk kell az életünkön a javuláshoz. Ha elértük a célunkat, és ismét motiváltnak, energikusnak érezzük magunkat, hamar a hullámvasút effektus áldozatai lehetünk, ha nem tartjuk be a saját jól bevált és már bizonyított rendszerünk szabályait. Ragaszkodjunk a keretekhez, a minőségi szabadidőhöz, ami mindannyiunknak mást jelent ugyan, de a megfelelő pihenést, a sportot és a saját magunkkal való foglalkozást semmiképp ne hagyjuk ki az életünkből. Tapasztalataink alapján ugyanis ezek a tevékenységek a mentális egyensúlyunk hosszútávú megőrzésének pillérei.
© 2020 Kulcsár Teodóra
