Értékteremtő munka és kreatív tevékenységek
— A lelki egyensúly alappillérei —
cikksorozat 5. befejező rész

Cikksorozatunk befejező részében szintén saját tapasztalatainkat osztjuk meg a közösséggel. “Hogyan lehetünk hasznos tagjai a társadalomnak?” ezt a címet is adhattuk volna ennek a résznek. A jó hírünk: mi tapasztalatból tudjuk, hogy mindez lehetséges. Fontos, hogy nekünk — szkizofréniával élő embertársaknak — is szerepünk van a világban.

Életem egyik legmélyebb pontján saját célkitűzésem így hangzott:

 “Olyan segítő és alkotó tevékenységet szeretnék végezni, amely valós értéket teremt.”.

Ezen a ponton ismét kegyes volt hozzám a sors és az apró lépések taktikája megint bizonyított. Nagy öröm volt számomra újra részt vállalni a munka világában és egy munkahelyi közösséghez tartozni. Nem beszélve arról, hogy hozzájárulásom a család anyagi terheihez az önbecsülésemre is jótékonyan hat. Kezdetben irodai adminisztrátorként kezdtem dolgozni, majd később kutatóként tevékenykedtem egy egyetemi kutatócsoportban, manapság ismét irodai jellegű munkát végzek — a vírushelyzet miatt — itthonról.

Kulcsfontos szerepet játszik életemben a kreatív tevékenységek köre is. Ebben rendkívül sokat segített számomra mesterem, aki megtanított a festészet kulisszatitkaira és az alkotásba belefeledkezve tapasztalhattam meg életemben a művészet gyógyító erejét.

Felemelő érzéssel töltött el, hogy a pont-pont, vesszőcske szintjéről indulva hét esztendő felkészülés után önálló kiállítást rendezhettem festményeimből a helyi könyvtár varázslatos művészkávézójában.

A másik, szívünkhöz közel álló terület, amelyet most, a cikksorozatunk végén a közösség is megtapasztalhatott: életünk fő missziójának tartjuk a segítségnyújtást. Ennek jegyében írtuk meg a “Mentőöv” című önsegítő könyvünket és a “Nem vagyok bolond, csak szkizofrén” című regényt is. Az a tervünk, hogy a vírushelyzet után ismét járjuk majd az országot és tartjuk előadásainkat misszió jelleggel segítőinkkel, akiknek ezúton is köszönjük, hogy mellettünk állnak.

Bízunk abban, hogy egyre több szkizofréniában szenvedő sortársunk tapasztalhatja meg életében a lelki egyensúly örömét. Mindehhez kívánunk kellő akaratot, alázatot, türelmet és együttműködési hajlandóságot a segítőkkel és szeretteikkel. Ebben segíthet ez a cikksorozat és ráadásként fő üzenetünk sortársainknak és szeretteiknek:

 “Soha ne add fel!”

© 2019-2020 Oravetz Dániel — Kulcsár Teodóra

Sport és napi rutin
— A lelki egyensúly alappillérei —
cikksorozat 4. rész

Életem részévé vált a tudatos életvezetés, amelynek elengedhetetlen alapköve a napi szintű, rendszeres mozgás. Tudnotok kell, hogy nagyon mélyről indultam e téren. Egészen pontosan háromszáz métert tudtam gyalogolni, azt is csak a kocsiig. Eldöntöttük, hogy változtatok ezen, és az apró lépések taktikáját választottuk.

 

 

Szinte szó szerint, ugyanis belevágtunk a reggeli és az esti sétákba. Először csak a sarki boltig tudtunk együtt eljutni. Aztán később fokozatosan növeltük a távot és örömmel osztom meg Veletek, hogy közel fél év után egy tíz kilométeres erdei túrát is tejesíteni tudtam. Nagyon kellemes érzéssel tölt el, hogy ma már minden nap egy órát sétálunk, ami három-öt kilométeres gyaloglást jelent.

Nekünk nagyon bevált a séták során, hogy vásároltunk egy okosórát, ami kellőképpen motivál. Ráadásul még a pulzusomat is nyomon követhetem vele. Az alapvető lépésszámlálás már bármelyik okostelefonnal lehetséges a mai világban. A motiválásban sokat segíthet egy személyi edző is, bár nekem egy jóbarát is megteszi, ha kellőképpen noszogat majd az edzőteremben.

Számunkra egyébként felemelő érzés harmóniában a természettel létezni. Megragadunk minden alkalmat, amikor családdal, barátokkal kirándulni mehetünk. A napfény csodálatos ereje sok nehéz napon segített már át minket és mosolyt varázsolt az arcunkra. Egyensúlyban létezünk, és élvezzük a mozgás és a természet gyógyító erejét.

© 2019-2020 Oravetz Dániel — Kulcsár Teodóra

Család és emberi kapcsolatok
— A lelki egyensúly alappillérei —
cikksorozat 3. rész

Mielőtt megismertem volna feleségemet, ezzel a betegséggel egy esztendeig éltem egyedülállóként a fővárosban. Nagy kihívást jelentett számomra akkoriban a munka és mindennapi tevékenységek ellátása. Tudom, milyen érzés egyedül, beteg emberként  szembenézni az élet nehézségeivel. Számomra jelentős segítség volt, hogy a családom és a barátaim ekkor is mellettem álltak. A család, akire támaszkodhatunk, akivel együtt meg kell tanulnunk kezelni a betegséget. A család, akinek időnként olyan konfliktusokat kell menedzselni, mint a küzdelem a napi gyógyszerszedéssel vagy a kórházi kezelés szükségességének dilemmája.

Fotó © 2020 Répásy Zsolt  https://www.instagram.com/zsolt.repasy/

Szerencsés fordulat volt életemben, hogy egy munkalehetőség kapcsán hazaköltözhettem szülővárosomba. Volt egy kis lakás, ahol élhettem, egy autóm és a barátaim viccesen jegyezték meg, hogy az életemből már csak a nagybetűs szerelem hiányzik.

Nem telt el néhány hónap és a derült égből rám sütött a napsugár, akit úgy hívnak: Teodóra. Már nyolc éve a feleségem és éppen együtt írja velem ezt a cikket. Még élénken emlékezetemben élnek az első találkozásaink, amikor eldöntöttem: az a korrekt, ha beavatom betegségem részleteibe, mielőtt egymásba szeretünk.

Felemelő érzés volt számomra, hogy ő már akkor is elfogadott olyannak, amilyen voltam. S bizony idén már tizenöt esztendeje, hogy együtt vagyunk. Ugyanakkor annak idején a mézes heteink nem tarthattak tovább néhány hónapnál…

Az első közösen megélt pszichotikus epizód, számomra már második volt a sorban. Feleségemmel együtt szó szerint meg kellett tanulunk ezt a betegséget. Próbáltam rá felkészíteni őt, hogy mi fog történni, amikor újra előtör a szkizofrénia réme az életemben, mégis úgy ért minket, mint derült égből a villámcsapás.  Az egyetlen pozitívumot az jelentette számomra, hogy orvosi felügyelet mellett, otthoni körülmények között — kórházi kezelés nélkül — tudtuk lemenedzselni a nehéz időszakot. Ebben rengeteget segített nekünk a családunk és a baráti kör is. Hozzátartozóként meg kell tanulni a megértésen és együttérzésen alapuló empatikus kommunikációt, ami bizony nem minden esetben egyszerű. Fontos, hogy megőrizzük türelmünket és a mélypontokon is együttérző figyelemmel, partnerként hallgassuk meg szerettünket.

A családon kívül az emberi kapcsolatok is nagyon fontosak. Kell, hogy egy közösséghez tartozzon az ember. Ez lehet a család mellett, baráti vagy egy sorstársi közösség, vagy bármilyen klub, ami az érdeklődésünkhöz közel áll, mint például sport klub, művészeti csoport, zenekar, kórus vagy tánc csoport.

Missziónk kapcsán bejártuk az ország nagy részét, és bizony tapasztaltuk, hogy nem mindenki olyan szerencsés, mint én. Vannak sorstársak, akinek a családjuk segít, akad akiknek a barátaik, s van, akinek egy kutyája van, akivel boldogan élnek kettecskén. Részemről a feleségemmel, a családommal és a barátaimmal vészeltem át életem legnehezebb időszakait, Te lehet hogy a szüleiddel, vagy testvéreddel. Tudd azt, hogy bármi is történik, rájuk számíthatsz, de ehhez őket is meg kel hallgatni. 

Most is könny szökik a szemembe, ha arra gondolok, micsoda erőt adott volna nekem annak idején, amikor egyedülállóként éltem, ha láthattam volna egy ilyen példát: hogy szkizofrén emberként is társas kapcsolatban él egy sorstársam. Hálás vagyok azért, hogy most mi lehetünk Nektek e téren egy apró világítótorony.

© 2019-2020 Oravetz Dániel — Kulcsár Teodóra

Pszichológiai terápia és tudatos életmód
— A lelki egyensúly alappillérei —
cikksorozat 2. rész

Pszichoterápia alatt a pszichológussal való együttműködést értjük. Fontos aranyszabály, hogy a beteg választ magának segítő szakembert. Én is addig válogattam a segítők közül, amíg meg nem találtam azt az embert, akiben százszázalékosan meg tudtam bízni. 

A pszichológussal karöltve a segítő terapeuták is azon igyekeznek, hogy minél előbb vissza tudjunk térni a pszichózisból a működőképes állapotunkba. Jelentheti ez a betegséggel kapcsolatos traumák és frusztrációk feldolgozását, de azt is, hogyan reagáljunk a külvilág impulzusaira, hogyan kommunikáljunk. 

Folyamatosan járok konzultációkra, akkor is, amikor egyensúlyban vagyok, és látszólag nincs már rá szükségem. A pszichoterápia nagyon sokat segített nekem nemcsak a betegséggel való megküzdésben, hanem a tudatos életmód és a betegségbelátás kialakításában is.

A szkizofrénia egyik alapvető jellemzője, hogy főként a betegség kezdeti szakaszában nem éreztem magam betegnek. Talán a neveltetésem, a családom iránt érzett szeretet és a kötelességtudat miatt mégis együttműködtem az orvosaimmal és a segítőimmel. Több mint tíz esztendővel a diagnózisom felállítása után néztem csak igazán szembe a valóság számomra kegyetlen arcával. Végre elismertem önmagam előtt, hogy lelkileg beteg ember vagyok. Ekkor történt meg a betegségbelátás nálam. Ez egy hosszú évekig tartó terápiás felkészítés eredményeképpen és egy vele párhuzamosan megélt mély lelki gödör alján alakult ki bennem.

A pszichoterápia jelentős segítség volt számomra a betegségbelátásom kialakulása mellett a tudatos életmód kialakításában is. Mit értek tudatos életmód alatt? Egyrészt a napi rutin kialakítását, másrészt az irányított táplálkozást.

 Az epizódok és az egyensúlyi állapot idejére is külön-külön napirendet szoktunk kialakítani, amelynek fontos része a napi szintű rendszeres mozgás és a természetben eltöltött idő.

Feleségemmel az évek során kitapasztaltuk, hogy nálunk mi működik és mi nem, ami a mindennapi tevékenységeket illeti. Kerülendő számomra például a negatív végkimenetelű és realitást borító fantasztikus filmek nézése, az éjszakázás vagy egyéb pozitív-negatív irányú kilengések.

Fontos, hogy a személyre szabott életritmus kialakuljon, mind az epizódok alatt, mind pedig a hosszú távú egyensúlyi állapotok megtartásában. A mindennapok megélése számomra hála az égnek már lehetséges egyensúlyi állapotban. Ez nem azt jelenti, hogy nincsenek kihívásokkal teli napok vagy időszakok. Életem jelentősebb részét viszont már egyensúlyban élhetem meg az általunk kialakított és számunkra leginkább megfelelő rendszer keretein belül.

© 2019-2020 Oravetz Dániel — Kulcsár Teodóra

Életem egyensúlyban szkizofréniával
— A lelki egyensúly alappillérei —
cikksorozat 1. rész

Több, mint tizenhét esztendeje élek szkizofréniával. Feleségemmel a most következő cikk sorozatban arra vállalkozunk, hogy az elmúlt időszak tapasztalatait összefoglaljuk és megosztjuk sorstársainkkal és szeretteikkel.

Korábban megjelent, a sorban első Mentőöv című önsegítő kézikönyvünk után most egy újabb, átfogóbb jellegű a sorban immár harmadik könyvön dolgozunk. A következőkben ebből a kéziratból adunk ízelítőt segítő szándékkal. Úgy tapasztaltuk, hogy aki ezzel a betegséggel gyorsan jut érdemi segítséghez,  nagyobb esélyekkel indulhat el a betegséggel való megküzdés illetve az egyensúlyi állapot elérése és megtartása felé. Kezdődjön hát a premier előtti tapasztalat-megosztás. 

Útravalónak annyit még szeretnénk közzétenni, hogy az általunk röviden bemutatott rendszer és módszerek saját tapasztalatokon alapulnak. Érdemes őket tovább gondolni, személyre szabni, hiszen ahány ember, annyi féle megoldás létezik a lélek labirintusában. Annyit tapasztalatból máris mondhatunk, hogy van fény az alagút végén.

Ennek fényében bemutatjuk most a “Lelki egyensúly alappillérei” című cikksorozatot.

 

A lelki egyensúly alappillérei — cikksorozat:

1. A gyógyszeres kezelés

Kezdetben tabletta formában kaptam kezelést, és onnan indultam, hogy kifejezetten nyomasztó érzéseim voltak a gyógyszerekkel kapcsolatban. Hosszú évekig küzdöttem a bizonytalansággal, hogy bevettem-e aznap a gyógyszereimet vagy már megint elfelejtettem? Hasonló problémák és több epizód után talált meg a lehetőség, hogy havi egyszeri injekcióra válthattam a tablettákat.

Ezt követően közel hat esztendeig egyensúlyban éltem. Mégis ott motoszkált bennem, hogy szeretném elhagyni egyszer a gyógyszereket. Egészen odáig eljutottam, hogy orvosi felügyelet mellett megpróbáltam, milyen is az életem gyógyszeres kezelés nélkül. Esetemben röviden így tudom jellemezni a változást: maga volt a pokol.

Azóta közel egy évtized telt el, több pszichotikus epizódon vagyok túl. Viszont, ami bíztató, hogy az idő jelentős részét egyensúlyi állapotban élhettem meg. Hála a tudomány mai állásának, és többek között gyógyszereimnek.

Jelenleg tartós hatású injekciót kapok havi rendszerességgel, s bizony minden alkalommal hálát adok Istennek, hogy ilyen segítségem is van. Ma már eszembe sem jut a régi bizonytalanságot adó kérdés, bevettem-e a gyógyszereimet? S hogyan tudom jellemezni a jelenlegi egyensúlyi állapotomat? Kiszámíthatóbb. Így akkor is együttműködöm a gyógyszeres kezelésemmel kapcsolatban, amikor látszólag már nincsen rá szükségem.

© 2019-2020 Oravetz Dániel — Kulcsár Teodóra

Kiégés

A burnout szindróma fogalmát 1974-ben egy pszichoanalitikus, Freudenberger használta első alkalommal. Egészségügyi és szociális intézmények dolgozóinál, önsegítő csoportok tagjainál figyelte meg először ezt a jelenséget. Nem véletlenül használta Freudenberger a kiégés szót. Saját életünkben mi is tetten érhetjük azokat az időszakokat, amikor kitörő lelkesedéssel és mindent elsöprő energiával vetjük bele magunkat a munka világába, egy kapcsolatba vagy tevékenységbe.

 

 

Egy ideig képesek vagyunk a maximumot nyújtani, ám ha a másik oldalon – a párunk, a főnökünk, a kollégák vagy az ügyfeleink részéről – nem kapunk elismerést, akkor hamar csalódottá válhatunk. Mindannyiunk számára alapvető a pozitív visszajelzés, a megerősítés. Nemcsak anyagi szempontból, sokkal inkább erkölcsi, emberi vagy éppen szakmai oldalról szomjazzuk az elismerést. Főleg, ha igyekszünk a lehető legjobban helyt állni a kapcsolatainkban illetve a feladataink elvégzése során. 

A munkahelyi kiégést kezdetben az egészségügyi és szociális szférában, majd a pedagógusok körében figyelték meg, egyfajta érzelmi kiégés formájában. Ezekben a hivatásokban – amennyiben az ott dolgozók valóban elhivatottan végzik a munkájukat – a teljes személyiségükkel, érzelmeikkel dolgoznak, emocionálisan bevonódnak a klienseik életébe, hiszen emberek testi-lelki fejlődésével, komoly problémáival foglalkoznak. 

Az orvos kiégés fogalmát mindannyian ismerjük: emberpróbáló küzdelem folyik az egészségügyi intézményekben, ahol egy maroknyi csapat ment életeket végkimerülésig, gyakran megfelelő eszközök hiányában. A mindennapi hajsza, a megállás nélküli munka terhe gyakran okozhat lelki kiüresedést. 

A pedagógus kiégés hasonló okok miatt alakul ki. Szüleink, nagyszüleink ódákat zengtek az oktatás magas színvonaláról, a tanítók erkölcsi megbecsüléséről. Gondoljuk át, mi is maradt mindebből? Az elismerés nélküli munka sok esetben rányomja bélyegét a tanárokra is.

Ugyanakkor manapság már ritkábban találkozunk bármely szakterületen olyan üdítő kivétellel, aki lelkesen, lendülettel, elégedetten végzi a munkáját. A mindennapi mókuskerék pörgése sokakat kimerít, csalódottá és fásulttá tesz. 

Munkahelyi kiégés teszt segítségével lemérhetjük, vajon minket is hatalmába kerített-e a burnout szindróma. Ha a kezdeti lelkesedésünk ellenére annyira lemerültünk a teendőink során, hogy már nincs is kedvünk dolgozni menni, akkor valószínűleg a kiégés fenyeget minket.

A teljes apátia azonban nemcsak a munkahelyen, hanem párkapcsolati kiégés formájában is ugyanígy megjelenhet. Eleinte turbékolunk, odavagyunk a szerelmünkért, csak ő létezik számunkra, lángolunk érte. Majd a mindennapokban elég egy kis eltávolodás, amely nap mint nap egyre nő, míg végül szakadékká szélesedik köztünk, a szerelmi lángok pedig végül hamuvá porladnak. 

Van kiút a kiégésből?

Tapasztalataink szerint határozott igennel tudok válaszolni a kérdésre! Az út azonban azzal  kezdődik, ha felismerjük önmagunkon a kiégés jeleit, és nem másokat hibáztatunk a problémáinkért, hanem lépéseket szeretnénk tenni a megoldás érdekében. Gyakran érezhetjük, hogy a mindennapi taposómalomban egyszerűen nem vagyunk képesek egyedül kivergődni a gondok hálójából. Ilyenkor egy hozzánk közel álló családtag vagy barát segítségét kérhetjük, aki kívülről lát minket, és reálisabban fel tudja mérni a helyzetünket. Egy megbízható szakember is sokat segíthet az összegabalyodott szálak kibogozásában. A legfontosabb a mi esetünkben az eltökélt szándék volt, hogy változtatni szeretnénk a helyzetünkön!

Kívánok erőt és kitartást mindenkinek ezen a néhol rögös, néhol napsütéses úton, amelyet úgy hívunk: önismeret.

© 2020 Kulcsár Teodóra

Burnout szindróma: lángolás után kiégés?

Mi a Burnout szindróma? 

A burnout jelentése talán valamennyiünk számára ismerősen cseng, hiszen egyfajta testi-lelki kimerülést takar. Ezt a szót Freudenberger (1974) használta először, de azóta sokan foglalkoztak a témával, amely szinte mindenkit érint az élete valamely szakaszában. 

A kiégés 5 szakasza során a kezdeti túlzott lelkesedéstől fokozatosan jutunk el a teljes közömbösség állapotába. Hogyan lehetséges ez? 

 

 

Saját tapasztalataink alapján arról tudok beszámolni, amikor Dani esetében láttam egy-egy munkahelyi vagy bizonyos témák iránti fellángolást. Bizony kezdetben ég a láng, túlságosan is lobog. Egy-egy új munka vagy projekt kapcsán Dani lelkesedése határtalan volt: fejest ugrott a feladatokba, állandóan a problémák megoldásán, újításokon járt az esze. A munkával feküdt és kelt, ontotta az ötleteket. Teljesen nyilvánvaló, hogy ezt a feldobott állapotot nem lehet túl sokáig fenntartani, hiszen mindez az idegrendszer teljes kimerültségével jár. Érdemes tehát komolyan venni a jelenséget!

Pár hét után muszáj szembenézni a valósággal: képtelenség állandóan az ezer százalékot és a kitörő lelkesedést nyújtani. Egy idő elteltével csökken a motiváció, ha például nem kapja meg az ember a megfelelő szakmai, emberi vagy anyagi elismerést sem a munkájáért. Előfordul, hogy elmaradnak a sikerek, a kollégák nem nézik jó szemmel a határtalan odaadásunkat vagy a felettesünk soha nem elégedett velünk, bármennyire is alárendeljük magunkat a feladatainknak. A stressz és a burnout szoros összefüggésben állnak egymással. A munkahelyi kiégés esetében rutinszerűen kezdjük végezni a munkánkat, mert a folyamatos csalódás során a lelkesedésünk értelmét veszti. Mindez frusztrálttá, feszültté tesz és rátelepszik az egész lényünkre, a hangulatunkra, majd szép lassan behálózza az egész életünket, felemészti az energiánkat, erőnket. Kiábrándultságot, apátiát és ürességet érzünk. Már nem leljük örömünket a tevékenységeinkben, nem megyünk szívesen dolgozni.

Nemcsak a munkában, hanem életünk más területein is kialakulhat ez a jelenség: a párkapcsolatunkban, házasságunkban, a baráti és családi viszonyainkban egyaránt.

Burnout szindróma teszt segítségével beazonosíthatjuk a tüneteinket, de több oldalról is körül kell járni a problémakört, hogy teljes mértékben megbizonyosodjunk a valós okokról. A támogató család és barátok segíthetnek nekünk, egy bizalmi kolléga vagy pszichológus nyújthat támpontot a kérdésben. 

Hogyan lehetséges a burnout kezelése? 

A hangsúly, mint minden mentális eredetű probléma esetében, a megelőzésen van. Lényeges, hogy megfelelő önismerettel rendelkezzünk, hiszen így képesek leszünk reálisan felmérni a helyzeteket, valós célokat kitűzni és nem ugrunk fejest irreális célok és feladatok végrehajtásába. 

Ha fejlesztjük az önismeretünket, észre fogjuk venni azt is, amikor túlságosan bevonódunk vagy kimerülünk egy-egy élethelyzetben, és képesek leszünk megfelelően reagálni a stressz kezelésében is. A mi életünkben bevált módszer, hogy nagyon ügyelünk az aktív ás passzív időszakok egyensúlyára. A napirend, a feladatok megtervezése, a célok kitűzése ehhez járul hozzá. A teendők kipipálása után azonban nem maradhat el az édes jutalom: a pihenés, a feltöltődés és a mozgás.

A kiégés visszafordítása lehetséges tehát, de csak abban az esetben, ha felismerjük magunkon a jeleit és el is fogadjuk, hogy változtatnunk kell az életünkön a javuláshoz. Ha elértük a célunkat, és ismét motiváltnak, energikusnak érezzük magunkat, hamar a hullámvasút effektus áldozatai lehetünk, ha nem tartjuk be a saját jól bevált és már bizonyított rendszerünk szabályait. Ragaszkodjunk a keretekhez, a minőségi szabadidőhöz, ami mindannyiunknak mást jelent ugyan, de a megfelelő pihenést, a sportot és a saját magunkkal való foglalkozást semmiképp ne hagyjuk ki az életünkből. Tapasztalataink alapján ugyanis ezek a tevékenységek a mentális egyensúlyunk hosszútávú megőrzésének  pillérei.

© 2020 Kulcsár Teodóra

A depresszió jelei

A depresszió jelei az életünkben

Milyen testi tüneteket okoz a depresszió?

A depresszió súlyos és rendkívül komplex betegség, amely uralja a beteg egész életét, és a lelki panaszok mellett fizikai jellegű fájdalmakkal, érzetekkel is jár. Dani az alvászavarok, fáradtság, levertség mellett gyakran panaszkodott a pszichotikus epizódokat követő depresszív szakaszokban fejfájásra, és néha egyáltalán nem érzett éhséget, majd túlzott étvágya támadt. Az étkezési és emésztési zavarok mellett gyakori lehet a nyaki- és hátfájás, hirtelen testsúly gyarapodás vagy csökkenés is felléphet. Sajnos a betegséget gyakran próbálják alkohol- esetleg droghasználattal elfedni, a kínzó tünetek enyhítésének reményében, ezért nem mindig egyértelmű a problémakör.

Depresszió jelei az arcon is megjelennek, hiszen a túlzott aggodalom, a tartós szorongás és félelem miatt állandó szomorúság telepszik ránk. 

Tesztelhetőek a  depresszió tünetei?

A Beck-féle depressziós skála visszajelzést ad nekünk a jelenlegi hangulati állapotunkra vonatkozóan. Fontos tudnunk azonban, hogy ez nem jelenti a depresszió diagnózisát, csupán kiindulópontként szolgálhat a problémáink feltérképezéséhez. 

Depresszió esetén kezdetben túlzott ingerlékenységet, feszültséget, fokozott érzékenységet is tapasztalhatunk. Nincs életkedvünk, nem tudjuk többé semmiben örömünket lelni, nincs motivációnk, energiánk. Sokat és gyakran sírunk. Ürességet, letargiát, szomorúságot érzünk. Halállal és öngyilkossággal kapcsolatos gondolatok foglalkoztathatnak minket. A döntési képtelenség mellet önvád, rendkívül alacsony önbecsülés, önhibáztatás kínoz minket.

Többek között a szorongásos depresszió, az atípusos depresszió, a  bipoláris zavar (köznyelven: mániás depresszió) is a betegség fajtái közé tartozik, ezért a diagnózis felállítását mindenképpen bízzuk az orvosra.

Ha a nemek tekintetében vizsgáljuk, a depresszió tünetei férfiaknál nem mindig olyan egyértelműek, mint a nőknél. Gyakran ugyanis elfojtják illetve elfedik a betegséget, és gyengeségként élhetik meg a nehézségeket, ezért az orvoshoz is később juthatnak el. 

Depresszió tünetei gyerekeknél és tiniknél a kedélyállapot romlása mellett enerváltságban, apátiában, valamint az iskolai teljesítmény csökkenésében és viselkedésbeli zavarokban is megnyilvánulhatnak.

Szomorú tapasztalat, hogy az alkoholproblémák – amely hátterében az esetek túlnyomó többségében valamely mentális betegség áll – manapság kevésbé megbélyegzettek, mint a lelki gondok. Ha azonban a felszín alatt kutakodunk, megfigyelhetjük, hogy csaknem valamennyiünknél találhatunk olyan gyermek- vagy felnőttkori traumát, amely kiválthat lelki eredetű hullámvölgyet életünk egy-egy szakaszában. Legyen szó válásról, egy szeretett családtag vagy barát elvesztéséről, munkahelyi nehézségekről vagy testi-lelki bántalmazásról. Ahány ember létezik, annyiféle módon vagyunk képesek feldolgozni vagy elfojtani a stresszt és a traumákat. Valaki hamar át tud lendülni egy szakításon vagy feszült helyzeten, másnak életbevágó kihívást jelent ugyanez a probléma. Odafigyeléssel, családi, baráti segítségnyújtással, sok beszélgetéssel támaszt nyújthatunk egymásnak, hiszen ha már beszélgetünk a gondjainkról, nem fojtjuk el azokat, sokat tehetünk magunkért az önismeret és gyógyulás útján.

© 2020 Kulcsár Teodóra

Pánikroham tünetei

Pánikbetegség okai mind a mai napig nem tisztázottak teljes egészében. Egyrészt az öröklődés, a stresszre adott különböző reakciók, a tartós szorongás vagy trauma állhat a háttérben. Másrészt a visszatérő pánikbetegség esetén a beteg rettegve, szorongva várja a következő rohamot, amit az előzőleg átélt kínzó tapasztalatok még fel is erősíthetnek. A közvetlen kiváltó ok azonban általában ismeretlen, nem meghatározható. 

A felnőttkori és gyermek pánikbetegség tünetei egyaránt hasonlítanak súlyos betegségek tüneteire. A beteg légszomjat, erős szívdobogást, mellkasi szorítást, zsibbadást, szédülést, remegést, gyengeséget, szapora pulzust, felerősödő hőérzetet vagy hideglelést érez. A tünetegyüttes annyira valóságos és erős, hogy az illető azt hiszi, menten meghal. Gyakran alapos kivizsgáláson esik át, mire kiderül, mi is lappang valójában a kínzó tünetek mögött.

Éjszakai pánikroham tünetei ugyanazok, mint a nappal jelentkező jelek, csak éppen álmunkban érnek minket, ezáltal még váratlanabbak, félelmetesebbek lehetnek. Okai igencsak sokfélék lehetnek, annyi azonban bizonyos, hogy a stressz, a szorongás, a konfliktusok és a rohanó életmód nem kedvező hatásúak.

Érdemes ezért elalvás előtt relaxálni, meditálni vagy lazító jóga gyakorlatokat végezni. Tévénézés, telefon nyomkodás helyett inkább olvassunk, lefekvés előtt sétáljunk a friss levegőn, és fogyasszunk nyugtató hatású gyógyteákat. Amennyiben gyógyszert szedünk, még a gyógyhatású készítményekről is kérjük ki az orvosunk tanácsát, ugyanis néhány gyógynövény is befolyásolhatja egyes gyógyszerek hatását.

Pánikbetegség fajtái tekintetében a visszatérő pánikroham rendkívül megnehezíti a beteg életét, hiszen adott helyeken vagy élethelyzetekben elég visszaemlékeznie egy korábbi rohamra, s az máris előtörhet. Esetünkben a pánik miatt napokat vagy akár heteket is a lakásban töltöttünk a pszichotikus epizódok alkalmával, mert Dani annyira félt, szorongott a külvilágtól. 

Mit tegyünk pánikroham esetén? Saját tapasztalataink alapján a légzés szabályozása,  lelassítása, a mély levegővételek segíthetnek. Szélsőséges helyzetben kipróbáltuk, hogy Dani egy zacskóba lélegzett, és próbált csak a lélegzetvételére figyelni. Ez a módszer egyfajta elsősegély pánikroham esetén, amelynek segítségével szép lassan sikerült csillapítanunk a rohamot. 

Daninak a megelőzés is rengeteget segített, amelynek részei a pszichoterápia, a mozgás, a stressz csökkentése és egy tudatos életmód kialakítása.

A pánikbetegség kezelése összetett folyamat, hiszen pszichés problémáról beszélünk, ezért a gyógyszeres terápia mellett rendkívül fontos a pszichoterápia. Ehhez személyesen keressük fel a pszichológust, aki személyre szabottan csak velünk foglalkozik. Sokan kérdezik, hogy pánikbetegség teszt alapján lehet-e önmagunkat diagnosztizálni. Nyilván egyfajta támpontot adhat, azonban sokszor félrevezető is lehet egy ilyen személytelen teszt, ezért mindenképpen forduljunk szakemberhez!

Pánikbetegség kezelése vitaminokkal? Saját tapasztalataink alapján csupán vitaminkészítmények szedése egy ilyen komoly tünetekkel járó állapot esetén nem elegendő, ezért a nálunk is bevált kombinált terápiát javasoljuk.

Létezik-e pánikbetegség fórum?

Természetesen rábukkanhatunk hasznos oldalakra az interneten. Személyes véleményünk, hogy minden esetben kérjük ki az adott szolgáltatásról ismerősök, barátok tapasztalatait, és olyan segítséget vegyünk igénybe, amely minden szempontból megfelel az igényeinknek.

© 2020 Kulcsár Teodóra

A depresszió tünetei

Milyen a depressziós ember?

A major (súlyos) depresszióban szenvedő beteg nemcsak szomorú, búskomor, de rendkívül feszült, szorongó, képtelen az örömre, elveszik a motivációja. Kimerült, állandóan fáradt, alvászavarai vannak. Sokan tévesen úgy gondolják, hogy ez a lustaság jele, azonban ha hozzátartozónk viselkedése tartósan hasonló jeleket mutat, depresszióra is gyanakodhatunk. 

Sajnos a negatív, pesszimista gondolatok öngyilkossági hajlamban, és – kísérletekben is felszínre törhetnek. A visszatérő vagy súlyos depresszió komoly pszichiátriai betegség, amely ma már korszerű gyógyszeres és pszichoterápiával kezelhető.

Dani a pszichotikus epizódjait követően hosszabb-rövidebb depressziós periódusokon esett át, amelyek nagyon megviselték lelkileg. A fájdalom fizikailag is átjárta, és a kilátástalanság, reményvesztettség érzése uralkodott el rajta ezekben az időszakokban. A jó hír azonban, hogy családi, baráti támogatással, megfelelő terápiával és tudatossággal ki lehet lábalni ebből a mély gödörből is!

Mint minden pszichés betegségnek, a depressziónak is számos fajtája létezik. A szorongásos depresszió nemcsak testi tünetekben, de nagyfokú szorongásban is megmutatkozik. Ha atípusos depresszió a diagnózis, akkor a betegek alvásigénye és étvágya inkább fokozódik, előfordulhat  fejfájás, székrekedés, hasi fájdalom, szorító érzés a mellkasban. A fizikai tünetek mellett szorongás, döntési képtelenség és a pánik is gyakori. Sajnos manapság egyre gyakoribb ez a súlyos probléma a gyermekkorban is. 

Melyek a depresszió tünetei gyerekeknél? Mindennapos szomorúság, levertség, kedvetlenség mellett alvás- és étkezési zavarok (az étvágy csökkenése vagy megnövekedése, és az ezzel járó fogyás illetve hízás) is előfordulhatnak. A hangulat romlása, szorongás, fáradtság és enerváltság a motiváció jelentős csökkenését eredményezik, így az iskolai teljesítmény romlása is jelentkezhet.

Depresszió tünetei tiniknél hasonlóak, azonban nehezebbé teheti a felismerést a serdülőkre amúgy is jellemző zárkózottság, a hangulati és viselkedésbeli ingadozások. Depresszióra a tünetek tartós fennállása esetén kell gondolnunk, ami a kamaszoknál kiegészülhet önváddal, döntési képtelenséggel, önmaguk teljes leértékelésével. Sajnos öngyilkossági gondolatok és – kísérletek sem ritkák, ezért érdemes sokat beszélgetni a fiatallal, és minél előbb szakemberhez fordulni. Az iskolában gyakran a tanulmányi eredmények romlása, az elszigetelődés is szembetűnő lehet, ez esetben egyeztessünk az osztályfőnökkel, tanárokkal, akik általában észreveszik a diákok megváltozott viselkedését.

Amennyiben a betegség előfordulását nemek tekintetében figyeljük meg, a nők általában könnyebben beszélnek a nehézségeikről, előbb kérnek segítséget. A depresszió tünetei férfiaknál azonban az esetek jelentős részében kezeletlenek maradhatnak, mert nem szívesen beszélnek róla vagy próbálják palástolni. Sokan egyfajta gyengeségnek, hibának fogják fel, pedig ugyanolyan súlyos betegség, mint akár a cukorbetegség vagy a magas vérnyomás, ami kezelhető. Számos esetben az alkohol- és drogproblémák is utalhatnak mentális betegségre, a betegek egy része ugyanis így próbál enyhíteni fájdalmán, alacsony önbecsülésén, lelki kínjain.

Létezik- e depresszió tünetei teszt?

Sokan kutakodnak az interneten, mielőtt orvoshoz fordulnának. Az itt fellelhető tesztek némiképp segíthetnek, azonban félrevezetőek is lehetnek. Amikor nem érezzük jól magunkat, sokkolóan hathat egy-egy elképzelt betegség gondolata. Visszatérő tünetek esetén mindenképp érdemes orvoshoz fordulnunk, hogy kizárjunk más betegségeket és pontosan megtudhassuk a diagnózist!

Lehetséges a depresszió kezelése természetes módon?

Nézetünk szerint érdemes az arany középutat választani. A gyógyszeres kezelés és a pszichoterápia mellett nagyon hatékony a tudatos életmód vezetése, kiegyensúlyozott, rendszeres táplálkozással, mozgással és megfelelő pihenéssel. A kiegészítő terápiában alkalmazott gyógynövények, vitaminok segíthetik a felépülést, ám hatásaikról mindenképpen kérdezzük meg a kezelőorvost, hiszen ezek is befolyásolhatják egyes gyógyszerek működését.

© 2020 Kulcsár Teodóra