Rosszkedv vagy depresszió?

Hajlamosak vagyunk rá, hogy átmeneti rossz hangulat esetén depressziósnak tituláljuk magunkat, pedig a kettő egyáltalán nem szinonim fogalom. A depresszió hetekig, vagy akár hónapokig, bizonyos esetekben évekig fennálló tartós szomorúságot, kilátástalanságot jelöl, amikor úgy érezzük, hogy “semminek sincs értelme”, hogy “nem érdemes élni”. A tévhittel ellentétben azonban egyáltalán nem arról van szó, hogy a beteg “elhagyja magát”, hanem bizonyos kémiai anyagok egyensúlya bomlik fel, ami ellen a “szedd össze magad” jellegű tanácsok nemhogy nem használnak, hanem még mélyebbre taszíthatják az egyébként is sérült lelkű embert. Saját tapasztalataink szerint sokkal többet jelent egy bíztató jó szó, baráti beszélgetés és a családi támogatás.

 

 

A depresszió tünetei – Milyen a depressziós ember?

A major (súlyos) depresszió komoly betegség. A szomorúság mellett a beteg képtelen az örömre, feszült, motivációja teljesen eltűnik. Fásultnak, kimerültnek érzi magát, egész nap az ágyban feküdne egy lefüggönyözött szobában. Negatív gondolatok, önvád, pesszimizmus jellemzik a gondolkodását, és beszédét egyaránt. Gyakoriak a szuicid gondotok is. Az érzelmi tünetek mellett fizikai jellegű panaszok is megjelennek: alvászavar, fejfájás, emésztési, étkezési, akár szexuális problémák is. A visszatérő vagy súlyos depresszió esetében nemcsak a pszichoterápia, de a gyógyszeres kezelés is javasolt, amelyet a pszichiáter személyre szabottan dolgoz ki. 

 

Atípusos depresszió esetén a betegek étvágya és alvásigénye megnő, és számos fizikai tünetet produkálnak (bénultság érzése, mellkasi, hasi fájdalom, fejfájás, szájszárazság, székrekedés). Gyakori a szorongás, a döntésképtelenség érzése. Szorongásos depresszió, ahogy a neve is mutatja, nagyfokú szorongással, ugyanakkor testi tünetekkel is együtt jár.

A bipoláris depresszió régebbi neve: mániás depresszió talán sokak számára ismerősebben cseng. A mániás szakaszokra a feldobott, aktív, energiával teli állapot jellemző, kevés alvással,  meggondolatlan döntésekkel, míg a depressziós szakasz éppen ennek ellentéte: kimerültséggel, fáradtsággal, a motiváció teljes hiányával jár.

 

Segítség depressziós vagyok! 

A depresszió leküzdése türelmet, együttműködést igényel. Sokat segíthet a hatékony gyógyszeres kezeléssel kombinált kognitív viselkedésterápia, amelyről a szakorvosok tudnak bővebb felvilágosítást adni. A család, a barátok támogatására rendkívül nagy szükség van, hiszen a reményvesztett állapot megélése kihat a beteg egész életére. A rendszeres mozgás is gyógyír lehet a mindennapokban, mert a testünkre gyakorolt pozitív hatásai által fokozhatja a motiváció, az életkedv visszanyerését. 

 

A betegség előfordulását tekintve egyik nemet sem kíméli, azonban a depresszió tünetei férfiaknál néha nehezebben felfedezhetők, hiszen a társadalmi elvárások és szerepek miatt gyengeségnek tartják, így általában igyekeznek titkolni. Gyakran az alkohol- és drogproblémák hátterében is valamely mentális betegség elfedése állhat.

 

© 2020 Kulcsár Teodóra és Oravetz Dániel

Szeretet sziget
avagy segítő gondolatsor lelki problémával élőknek és szeretteiknek

Tizenhét esztendeje élek szkizofréniával, és sok mindent tapasztaltam ezalatt az időszak alatt a lélek útvesztőjében. Az elmúlt hét eseményei megérintettek, s azon kezdtem törni a fejem, hogy miként segíthetnék a kialakult helyzetben sortársaimnak és szeretteiknek. Így feleségemmel telefont ragadtunk, bevontuk segítőnket: Kardos Klárát, aki szakmáját tekintve klinikai szakpszichológus, és összedugtuk a fejünket. Mit tehetünk, ha félelmek öntik el a lelkünket, mielőtt teljesen úrrá lenne rajtunk a pánik? Ilyen és hasonló kérdésekre keressük most együtt a választ. Nem árulunk el nagy titkot, ha felfedjük: létezik megoldás a megnyugvásra.

Pszichotikus epizódjaim során volt alkalmam megtapasztalni, mit jelent képzeletbeli sárkányokkal harcolni, akik akkor nagyon is valóságosnak tűntek. Volt olyan időszakom, amikor félelmeim fogságában hetekig nem mertem kimenni az utcára. Több módszert is kipróbáltam, amelyek segítettek kezelni a lelki nehézségeket, a szorongást, és a pánikot. Egy percig sem állítom, hogy ez a mindent járó malmocska, de nálam ezekben a nehéz napokban is működik.

Először is felmértem, hogy nem vagyok egyedül a problémámmal. Mindannyiunkra ugyanaz a nap süt. Mindannyiunknak kihívásokkal teli ez az időszak. Igen, sokan félünk az ismeretlentől. Viszont semmi jó nem származik abból, ha elengedjük a gyeplőt. Inkább össze kell fognunk, együtt kell működnünk, és meg kell tennünk minden tőlünk telhetőt a problémakör kezelésére.

Azt gondoltam végig, hogy mi a problémám? Mire van ráhatásom, és mire nincs? Elhatároztam, hogy ami rajtam múlik, megteszem. Amit viszont nem tudok irányítani, abban kértem Isten segítségét.

Hogy mit is tehettem a lelki egyensúlyomért? Egyrészt igyekeztem a legnehezebb élethelyzetben is ragaszkodni a napirendem betartásához. Reggel ugyanúgy időben felkeltem, beindítottam a napot egy testébresztő reggeli tornával. Majd az előző nap összeállított programom szerint haladtam, és sorban végeztem a teendőimet. Érdekes tapasztalatot jelentett számomra is, hogy az állandó cselekvés mennyire hatékonyan képes elterelni a figyelmet a nehézségekről. Elkezdtem számomra kedves zenéket hallgatni, vidám filmeket, akár animációs filmeket nézni. Rajzoltam, festettem, írtam. Reggeli tornámat a kezdeti sikereken felbuzdulva nemsokára fekvőtámaszokkal, guggolásokkal, majd szobabiciklizéssel egészítettem ki. Észrevettem ugyanis, hogy a mozgás milyen pozitív hatással van a kedélyállapotomra. Kedvenc zenéim hallgatása közben pedig gyakran táncra perdültünk feleségemmel, és a nappalit táncparketté varázsoltuk.

Amikor pedig eljött a pihenés ideje, egész délutánokat átbeszélgettünk egy finom tea mellett. Máskor felolvasást tartottunk egymásnak kedvenc könyveinkből.

Csak azt tudom mondani Nektek kedves Sorstársaim, hogy nem vagytok egyedül! Most, ebben a helyzetben sem. Hiszem, hogy képesek vagytok ezt a kihívásokkal teli időszakot is végigcsinálni!Ezt tesszük most mi is együtt, Veletek! Hiszen ismeritek a mottónkat: Soha ne add fel! Bátorság nem a halálhoz, hanem az élethez kell!

Így arra buzdítunk most Benneteket, hogy Szeretteitekkel karöltve éljétek meg a mindennapok szépségét, még ebben a helyzetben is. 

Teremtsétek meg a családi békét és összefogást. Szeressétek, és segítsétek egymást. Válságos időkben még nagyobb szükségünk van egymásra,  és  legnagyobb kincsünkre: a szeretetre!

© 2020 Kulcsár Teodóra és Oravetz Dániel

Szakmai lektor: Kardos Klára

Megtörténet — avagy életünk a szkizofréniával

Mi lett volna, ha… ? Ez a kérdés zakatolt a fejemben, amikor először meghallottam a diagnózisomat. Akkoriban sikeres egyetemi hallgatóként éltem a mindennapjaimat. Diplomavédésemre készültem. Egyik héten még elismert menedzser palántaként koptattam az egyetem lépcsőit. Aztán váratlanul, derült égből jött a villámcsapás, az első pszichotikus epizód formájában. Végül, hála segítőimnek, komoly erőfeszítések árán sikerült levizsgáznom. Kezemben a diplomámmal azonban nem az önfeledt önmegvalósítás következett. Az életem ugyanis darabjaira hullott…

 Magamra maradtam a problémámmal. Megfogadtam, hogy addig leszek egyedül, amíg apró lépésenként újra építem az életemet és egy kerek egészként boldognak érzem magamat. Alig telt el másfél év és a fővárosból — egy komoly munkalehetőségnek köszönhetően — hazaköltözhettem a szülővárosomba. Végre volt egy hely, ahol otthon lehettem a nagyvilágban, s a barátaim viccesen jegyezték meg egy beszélgetés alkalmával: ”A te életedből már csak a nagybetűs szerelem hiányzik.” Az amúgy is derült égből ekkor rám sütött egy napsugár. Így lett párom Kulcsár Teodóra, akivel a mézeshetek után hamar megtapasztaltuk a valóság másik oldalát. Nem telt bele egy esztendő, és túlestünk a számunkra első közösen megélt pszichotikus epizódon.

 Ezt követően hála segítőimnek, köztük Dr. Balczár Lajosnak, Kardos Klárának, és Zsuzsának több mint öt éven keresztül egyensúlyban élhettem az életemet. Ekkor ugyan már ott volt homlokomon a bélyeg, hogy mentális beteg vagyok, én mégsem néztem szembe a tényekkel. Szőnyeg alá söpörtem a problémát. Éltem az életemet, mint egy egészséges ember. Komoly feladatokat és nagyfokú stresszel járó élethelyzeteket vállaltam fel. Az motivált, hogy családot alapítsunk. Nem törődve az élet kihívásaival, úsztam az árral szemben. Sokszor úgy zsongott a fejem, mint egy hangyaboly. A mindennapok nehézségei a markukban tartottak.

 Aztán több mint tíz esztendővel az első pszichotikus epizódom után gödör gödröt követett. Belső utazásaim során megismerhettem mélységet, és magasságot egyaránt. Hallucinációk, depresszió, paranoia, pánik, kiégés lettek a társaim. A problémám akkorára duzzadt, hogy az életem dézsájából szinte minden lécen át szivárgott a víz.  Ekkor érkezett el az életemben a betegségbelátás időszaka. Akkor már feleségemmel karöltve kénytelenek voltunk szembenézni vele, hogy a betegség túlmutat rajtunk. Segítséget kértünk, és kaptunk ahhoz, hogy új alapokra helyezzük az életünket.

 Akkoriban terápiás jelleggel vettem részt a veszprémi Horgony Alapítvány szervezésében egy rajztanfolyamon. Aztán komoly lehetőséget kaptam az élettől, egy Veszprémben élő festőművész, Horváth Lajos a tanítványává fogadott. Mesteremmel együtt haladhattam a művészet olykor rögös, mégis felemelő  útján. Hat esztendő felkészülés után valóra vált gyermekkori álmom, és bemutathattam a Veszprém Megyei Könyvtár művészkávézójában az első kiállításomat. Sokak örömére nagy fordulatot vett az életünk.

 Ezzel párhuzamosan már a betegségem kezdeti szakaszában jegyzeteket írtam azzal kapcsolatban, hogy mire hogyan reagálok, mit hogyan kezelünk. Több mint egy évtized leforgása alatt jegyzeteim kézirattá nőttek. Hála az égnek, feleségem szintén ihletet kapott, és tollat is ragadott — ő hozzátartozói oldalról közelítette meg a lelki problémakört. Műveink összeforrtak, és néhány év leforgása alatt hála mai kezelőorvosom — Dr. Englert Tímea — segítségének könyv formájában öltöttek testet. Így született meg feleségemmel első közös könyvünk Mentőöv címmel, amely az első magyar pszichiátriai önsegítő kézikönyv. Megalkotásánál a segítő szándék vezérelt bennünket. Szeretnénk reményt és kapaszkodót adni azoknak a sorstársainknak, akik ugyan tudják, hogy milyen érzés a végtelen érintése, de valamiért mégsem látják a fényt az alagút végén.

 Hálát adok mindazoknak, akik támogattak minket a segítővé válás útján. Ugyanakkor összeszorul a szívem, ha azokra a sorstársaimra gondolok, akik nap mint nap itt élnek közöttünk. Tele álmokkal, vágyakkal, célokkal, pont úgy, mint egészséges társaink. Hiszen ma Magyarországon több mint százezren élünk szkizofréniával. Szeretnénk mi is hasznos tagjai lenni ennek a társadalomnak. Szeretnénk szeretni, szeretve létezni egészséges társainkkal karöltve.

 Hiszem és tudom, hogy ez a küldetés és segítői misszió, amelyre a művészet mellett feltettük múzsámmal az egész életünket, nem hiába alakult így. Már nem teszem fel többé magamnak a kérdést, hogy mi lett volna ha? Ugyanis, ha csak egyetlen ember, aki olvassa a könyveinket,  kapaszkodót nyer általuk egy élhetőbb élethez, már nem éltünk hiába. Kívánunk mindehhez sok energiát és hitet sorstársaimnak.

A mi üzenetünk:

Soha ne add fel, mert bátorság nem a halálhoz, hanem az élethez kell!”

© 2019 Oravetz Dániel és Kulcsár Teodóra

Skizofrénia vagy szkizofrénia?
Gyakran ismételt kérdések

Mindkét kifejezés helyes, bár az első a köznyelvben, utóbbi inkább az orvosi szaknyelvben használatos, utalva a szó görög eredetére. Számos kétely és téves információ él a fejünkben a mentális betegségekkel kapcsolatban, ezért úgy döntöttünk, hogy tisztázunk néhány félreértett vagy félreértelmezett gondolatot.

Mi a skizofrénia?

Egy nagyon összetett és kifinomult mentális betegség, amelyet a valóságtól való részleges vagy teljes elszakadás jellemez. Mintha a beteg egy üvegfallal volna elválasztva a külvilágtól. A falon átszűrődnek ugyan a világból érkező ingerek, ám merőben egyéni értelmezést kapnak. Mi pedig látjuk a beteget, de nem vagyunk képesek érzékelni az általa felépített világot. Onnan ugyanis semmi nem szűrődik át az üvegfalon keresztül…

Fontos tisztáznunk, hogy a szkizofrénia nem kettős személyiséget vagy tudathasadást jelent. Ezt a tévhitet talán a szkizofréniáról szóló filmek, thriller és horror filmek is erősítik, hiszen az agyban lezajló folyamatokat szinte lehetetlen pontosan megjeleníteni a filmvásznon. A betegség belső folyamatait az Egy csodálatos elme című film ábrázolja érzékletesen és hitelesen. A szkizofrénia tünetei közé tartozik ugyanis, hogy valaki azt érzi: megfigyelik, lehallgatják, követik, zaklatják, olvassák a gondolatait. 

A Viharsziget című regény, illetve ennek filmváltozata tökéletesen bemutatja a betegség legmegfoghatatlanabb tünetét: a betegségbelátás hiányát, amely a kezeletlen skizofrénia oka is. A szkizofréniában szenvedő ember ugyanis teljesen valósnak érzékeli a saját maga által elképzelt világot, ezért hiába szembesítjük vele, hogy az csupán az ő képzeletében létezik: nem hisz nekünk. Amennyiben rá tudnánk jönni a betegségbelátás titkának nyitjára, megnyílnának a kapuk a szkizofrénia gyógyításában. 

Míg bármely fizikai eredetű betegség tünetei jól körülírhatóak, a mentális betegségek esetében egyénenként eltérőek lehetnek, ezért is tűnnek olyan megfoghatatlannak. Ugyanakkor számos közös jegy is megfigyelhető, melyek alapján következtetni tudunk rá, hogy valakinek mentális problémája van. Legfőképpen, ha a viselkedése gyökeresen eltér a tőle megszokottól. 

Mik a skizofrénia tünetei? Milyen a skizofrénia betegség lefolyása?

A skizofrénia felismerése sokszor nehéz, hiszen általában fiatal felnőttkorban kezdődik, amikor gyakran fordulhatnak elő hangulati ingadozások, változások a viselkedésben. Fontos azonban, hogy időben észleljük a figyelmeztető jeleket, hiszen minél hamarabb kap valaki kezelést, annál kedvezőbbek az esélyei a kiegyensúlyozott, egyensúlyban töltött életre.

A tévhittel ellentétben a skizofrén ember viselkedését kezdetben a felfokozott lelkiállapot jellemezheti: grandiózus felismerések, ötletrohamok, izgatottság, feldobottság észlelhető a betegeknél. Ennek gyökeres ellentéte is igaz lehet: a beteg magába fordul, túlságosan introvertálttá, szorongóvá válik. Teljes mértékben lekötheti őket a belső világuk felfedezése, így elhanyagolhatják a fizikai szükségleteiket: egyáltalán nem vagy csak keveset alszanak, étkezési zavarok — étvágytalanság vagy éppen farkasétvágy — törhet rájuk, és nem tulajdonítanak jelentőséget a tisztálkodásnak. Érzékelésük felerősödik, hallucinációkat élnek meg, hanghallásaik lehetnek. Kizárólag az ötleteik, összeesküvés-elméletek, tervek, találmányok, újítások foglalkoztatják őket, illetve rögeszmésen kapaszkodhatnak egy témához — pl. vallás, spiritualizmus, földönkívüliek stb.—, ami korábban talán nem is érdekelte őket. Megváltozott agyműködésük miatt gyors és összefüggéstelen, úgynevezett “inkoherens beszéd” is jellemezheti őket.

A felfelé ívelő, felfokozott tudatállapot azonban átcsaphat egy önostorozó, üldözéstől, megfigyeléstől rettegő szakaszba. A betegség egyik alcsoportja: a paranoid skizofrénia jellemzője éppen a paranoia, az üldöztetésen alapuló téveszmék szövevényes hálója.

A negatív, bántó, kínzó gondolatok a depresszió poklába taszítathatják a beteget, akár  kiégés jellegű, “burn out” szindróma-szerű állapot is jelentkezhet náluk. Magukba fordulnak, csendesek, kiábrándultak lehetnek. Öngyilkossági gondolatok gyötörhetik őket, különösen a pszichotikus epizód utáni érzékeny időszakban, amikor szembesülnek a betegséggel.

 Amennyiben viszont időben orvoshoz kerülnek, és kezelésben részesülnek a betegek, a szkizofrénia jelentős arányban visszafordítható.

Gyakori kérdések a szkizofréniával kapcsolatban

Melyek a skizofrénia fajtái?

Rendkívül összetett, mindmáig kutatott mentális betegségről van szó, melynek alapja az agyi folyamatok változásában rejlik, ugyanakkor genetikai oldala is van, és a stesszre való reagálás is szerepet játszik a kialakulásában. Mivel mindannyian másképp működünk, egyénileg változnak a betegség tünetei is, a kezelés pedig ugyancsak egyéni folyamat. 

A paranoid skizofréniában szenvedők üldöztetéses téveszmékkel és hallucinációkkal küzdenek, ahogy John Nash, Nobel díjas matematika professzor történetéből megismerhetjük a Csodálatos elme című filmben. A hebefrén skizofréniára jellemző a gondolkodás szétesése, a valósággal való kapcsolat torzulása. A katatón vagy katatóniás skizofrénia a pszichomotorikus rendszer zavarait jelenti: merev, mozdulatlan pózt vesz fel a beteg vagy éppen túlmozgásos reakciókat produkál: nyugtalan, akaratlan grimaszokat vág, hangokat vagy mozdulatokat ismétel.

Amint említettük, a szkizofrénia fiatal felnőttkorban (serdülőkortól huszonéves korig) tör felszínre, azonban a drog okozta skizofrénia akár jóval később is kialakulhat. Tévedés azt hinni, hogy a marihuána pszichózis veszélytelen ebből a szempontból. A kábítószerek pszichotikus állapotot idéznek elő az agyban, amely bizonyítottan megnöveli a mentális betegségek kialakulásának esélyét, főleg serdülőkorban. 

Az időskori skizofréniát téveszmék, hallucinációk alapján ismerhetjük fel, ugyanakkor hozzá kell tennünk, hogy a szikzofrénia előfordulása ritkább idős, mint fiatalkorban.

Mi a szkizoaffektív zavar?

A szkizoaffektív zavar pszichotikus epizódokban, úgynevezett “sub”-ok formájában tör felszínre, és a szkizofréniára jellemző tünetek mellett hangulatzavar tünetei is megjelenhetnek, depressziós vagy éppen mániás, felhangoltsággal járó állapotok.

A hallucinációk, téveszmék, depresszió, szorongás mind-mind megtalálhatóak a tünetek között. A Mentőöv című önsegítő kézikönyvünk teljes egészében ennek a betegségnek a tüneteit, kezelési módjait taglalja, saját tapasztalataink alapján. (2016, Oriold és Társai Kiadó) A Nem vagyok bolond, csak szkizofrén című regényünkben pedig megpróbáltuk teljes egészében bemutatni a betegség hátterét a beteg és a környezete szemszögéből is. (2019, Tenkesh Kiadó)

Lehet, hogy skizofrén vagyok? 

Ha ezt a kérdést felteszed magadnak, akkor valószínűleg jó úton haladsz a betegség kulcsa felé, amit úgy hívunk: betegségbelátás. Ha felismered magadon a betegség jeleit, a legfontosabb, hogy szakemberhez fordulj, méghozzá pszichiáterhez. Amennyiben az orvos valóban a szkizofrénia diagnózist állítja fel, és készen állsz elfogadni a betegséged, akkor tudsz elkezdeni építkezni, és elindulni egy egyensúlyban töltött élet reménye felé. A jó hír, hogy van megoldás! A megfelelő terápia mellett élhetsz teljes, kiegyensúlyozott életet!

Bipoláris zavar vagy szkizofrénia?

A bipoláris zavar talán ismerősebben cseng a régebbi elnevezésén: mániás depresszió. A betegség felfelé ívelő szakaszában felfokozott hangulat, életkedv, “pörgés” jellemző a betegre, majd a hullámvölgy következik depresszióval, letargiával, gyakran öngyilkossági gondolatokkal. Ez a két ellentétes pólus a szkizoaffektív zavar egyes szakaszaira is jellemző lehet, ugyanakkor a szkizofréniában is előfordulhatnak hangulatingadozások. A pszichiáter pontos választ tud adni az esetleges kételyeidre, és felállítja a helyes diagnózist.

Borderline személyiségzavar vagy skizofrénia?

A Borderline személyiségzavar rendkívül összetett pszichiátriai kórkép, amelynek kezelésében sokat segíthet a folyamatos pszichoterápia. Néhány tünet hasonló lehet a szkizofréniához (érzelmi instabilitás, téveszmék, szorongás, öngyilkossági gondolatok), ám a pontos diagnózis megállapítását kizárólag szakemberre érdemes bízni.

Milyen a skizofrénia öröklődés esélye?

A skizofrénia tüneteit gyermekkorban nehezebb felismerni, azonban a tartós stresszhatás, nehéz szociális körülmények, az anya alkohol- vagy szerhasználata várandósság alatt, valamint az elsőfokú rokonságban már fellelhető szkizofrénia bizonyítottan fellelhető a betegség kialakulásnak okai között. A skizofrén szülő-gyermekek öröklődésének tekintetében személy szerint találkoztunk több sorstárssal, aki egészséges gyermekeket nevel, tehát minden eset egyedi. Érdemes mindenképpen a kezelőorvossal konzultálni, és a véleményét, tanácsait kérni a gyermekvállalással kapcsolatos kérdésekről is. 

A skizofrénia gyerekkori felismerésével és a gyermek pszichiátriai betegségekkel kapcsolatban a gyermek pszichiáterek tudnak segíteni.

Depresszió vagy skizofrénia? Mi a különbség köztük?

A depressziót tartós szomorúság, levertség, a motiváció elvesztése jellemzi. Hetekig, hónapokig, vagy tovább is tarthat az érzés, hogy “semminek sincs értelme”, “nem érdemes élni”. Öngyilkossági gondolatok is megjelenhetnek, amelyek előfordulhatnak szkizofréniában is, különösen a pszichotikus időszakot követően, ugyanakkor a   hallucinációk, téveszmék, eufórikus állapotok nem jellemzőek a depresszióban szenvedő betegre.  

Skizofrénia gyógyszerek mellékhatásai

Ha elolvassuk bármely gyógyszer betegtájékoztatóját, még a legártalmatlanabbnak tűnő készítmény is okozhat mellékhatásokat. A szkizofrénia olyan mentális betegség, amely az orvostudomány fejlődésének köszönhetően ma már egyensúlyban tartható és kezelhető modern gyógyszerekkel. Nem kell lemondanunk a teljes életről, ahogy a mi példánk is bizonyítja: lehetséges a tartós egyensúlyi állapot megélése. 

A mellékhatások tekintetében ahány készítmény és adagolás létezik, annyiféle lehet a mellékhatás is. Esetünkben jelenleg is a testsúly növekedéssel küzdünk, az elmúlt évek tapasztalata alapján lelassultság, levertség, tompaság lépett fel, amelyet tudatos életmóddal és -hála a  kezelőorvosnak- a gyógyszerek megfelelő beállításával sikerült leküzdeni. 

Skizofrénia – leszázalékolás?

A betegség kialakulása, a tünetek észlelése, a diagnózis felállítása nem egyik napról a másikra zajlik. Sajnos sok mentális beteg elutasítja a kezelést, ebből fakadóan elmagányosodik, akár az utcára is kerülhet támogató környezet hiányában. A rehabilitációt akkor lehet elkezdeni, ha a beteg együttműködik, szeretne visszailleszkedni a munka világába, és hasznos tagja lenni a társadalomnak. Amennyiben a rehabilitáció nehézségekbe ütközik, a beteg dönthet a leszázalékolás mellett. Ez nem jelenti azt, hogy nem dolgozhat többet, sőt. A munkahelyeket manapság bizonyos dolgozói létszám esetén kötelezik a megváltozott munkaképességű kollégák alkalmazására, tehát nagy eséllyel lehet munkát találni különböző cégeknél.

Létezik-e  skizofrén teszt-vagy mentális betegségek teszt?

A saját tapasztaltunk szerint ezek a betegségek nem tesztek alapján deríthetőek fel. Érzékeny és rendkívül összetett agyi folyamatokról lévén szó, legfeljebb következtethetünk a betegségre a tünetek alapján, ám a pontos diagnózis meghatározását kizárólag a szakemberekre bízzuk. 

Skizofrénia – segítség

Még ma is számos téves információ terjed a szkizofréniával kapcsolatban, ami megijeszthet minket, ezáltal is visszavethet minket az egyensúly elérésének útján. A mi életünk, példánk is megmutathatja, hogy létezik hatékony segítség a teljes élet megéléséhez. Első lépésként nekünk is a pszichiáter kezelőorvos, és a pszichológus jelentette a legfontosabb alapkövet a felépülés felé. Amikor már stabilizálódik az állapotunk, sokat segíthet egy sorstársi közösség, ahol hasonló problémákkal küzdőkkel találkozhatunk, részt vehetünk programokon, foglalkozásokon. A mozgás is jelentősen lendíthet állapotunkon, hiszen boldogság hormonokat szabadít fel a szervezetünkben. A legfontosabb, hogy minden egyes napon tudatosan tegyünk önmagunkért, lelki egyensúlyunk eléréséért és megtartásáért. 

A család és a hozzátartozók szerepe is kulcsfontos a mentális egészség megőrzésében. Mindannyian tudjuk, mennyire fontos a támogatás egy ilyen komoly mentális betegség esetében.

Milyen skizofrén emberrel élni?

Hozzátartozóként, feleségként a személyes tapasztalatomat sokan ismerik: soha nem kaptam annyi szeretet, mint Danitól, és ezt ország-világ előtt vállalom. A tévhitek ellenére az összes sorstárs, akit ismerünk tele van szeretettel, gyermeki kedvességgel, és ők is csak arra vágynak, mint bármelyikünk: szeretetre és elfogadásra. 

© 2020 Kulcsár Teodóra — Oravetz Dániel

Szakmai lektor: Dr. Herold Róbert