Kiégés

A burnout szindróma fogalmát 1974-ben egy pszichoanalitikus, Freudenberger használta első alkalommal. Egészségügyi és szociális intézmények dolgozóinál, önsegítő csoportok tagjainál figyelte meg először ezt a jelenséget. Nem véletlenül használta Freudenberger a kiégés szót. Saját életünkben mi is tetten érhetjük azokat az időszakokat, amikor kitörő lelkesedéssel és mindent elsöprő energiával vetjük bele magunkat a munka világába, egy kapcsolatba vagy tevékenységbe.

 

 

Egy ideig képesek vagyunk a maximumot nyújtani, ám ha a másik oldalon – a párunk, a főnökünk, a kollégák vagy az ügyfeleink részéről – nem kapunk elismerést, akkor hamar csalódottá válhatunk. Mindannyiunk számára alapvető a pozitív visszajelzés, a megerősítés. Nemcsak anyagi szempontból, sokkal inkább erkölcsi, emberi vagy éppen szakmai oldalról szomjazzuk az elismerést. Főleg, ha igyekszünk a lehető legjobban helyt állni a kapcsolatainkban illetve a feladataink elvégzése során. 

A munkahelyi kiégést kezdetben az egészségügyi és szociális szférában, majd a pedagógusok körében figyelték meg, egyfajta érzelmi kiégés formájában. Ezekben a hivatásokban – amennyiben az ott dolgozók valóban elhivatottan végzik a munkájukat – a teljes személyiségükkel, érzelmeikkel dolgoznak, emocionálisan bevonódnak a klienseik életébe, hiszen emberek testi-lelki fejlődésével, komoly problémáival foglalkoznak. 

Az orvos kiégés fogalmát mindannyian ismerjük: emberpróbáló küzdelem folyik az egészségügyi intézményekben, ahol egy maroknyi csapat ment életeket végkimerülésig, gyakran megfelelő eszközök hiányában. A mindennapi hajsza, a megállás nélküli munka terhe gyakran okozhat lelki kiüresedést. 

A pedagógus kiégés hasonló okok miatt alakul ki. Szüleink, nagyszüleink ódákat zengtek az oktatás magas színvonaláról, a tanítók erkölcsi megbecsüléséről. Gondoljuk át, mi is maradt mindebből? Az elismerés nélküli munka sok esetben rányomja bélyegét a tanárokra is.

Ugyanakkor manapság már ritkábban találkozunk bármely szakterületen olyan üdítő kivétellel, aki lelkesen, lendülettel, elégedetten végzi a munkáját. A mindennapi mókuskerék pörgése sokakat kimerít, csalódottá és fásulttá tesz. 

Munkahelyi kiégés teszt segítségével lemérhetjük, vajon minket is hatalmába kerített-e a burnout szindróma. Ha a kezdeti lelkesedésünk ellenére annyira lemerültünk a teendőink során, hogy már nincs is kedvünk dolgozni menni, akkor valószínűleg a kiégés fenyeget minket.

A teljes apátia azonban nemcsak a munkahelyen, hanem párkapcsolati kiégés formájában is ugyanígy megjelenhet. Eleinte turbékolunk, odavagyunk a szerelmünkért, csak ő létezik számunkra, lángolunk érte. Majd a mindennapokban elég egy kis eltávolodás, amely nap mint nap egyre nő, míg végül szakadékká szélesedik köztünk, a szerelmi lángok pedig végül hamuvá porladnak. 

Van kiút a kiégésből?

Tapasztalataink szerint határozott igennel tudok válaszolni a kérdésre! Az út azonban azzal  kezdődik, ha felismerjük önmagunkon a kiégés jeleit, és nem másokat hibáztatunk a problémáinkért, hanem lépéseket szeretnénk tenni a megoldás érdekében. Gyakran érezhetjük, hogy a mindennapi taposómalomban egyszerűen nem vagyunk képesek egyedül kivergődni a gondok hálójából. Ilyenkor egy hozzánk közel álló családtag vagy barát segítségét kérhetjük, aki kívülről lát minket, és reálisabban fel tudja mérni a helyzetünket. Egy megbízható szakember is sokat segíthet az összegabalyodott szálak kibogozásában. A legfontosabb a mi esetünkben az eltökélt szándék volt, hogy változtatni szeretnénk a helyzetünkön!

Kívánok erőt és kitartást mindenkinek ezen a néhol rögös, néhol napsütéses úton, amelyet úgy hívunk: önismeret.

© 2020 Kulcsár Teodóra

Burnout szindróma: lángolás után kiégés?

Mi a Burnout szindróma? 

A burnout jelentése talán valamennyiünk számára ismerősen cseng, hiszen egyfajta testi-lelki kimerülést takar. Ezt a szót Freudenberger (1974) használta először, de azóta sokan foglalkoztak a témával, amely szinte mindenkit érint az élete valamely szakaszában. 

A kiégés 5 szakasza során a kezdeti túlzott lelkesedéstől fokozatosan jutunk el a teljes közömbösség állapotába. Hogyan lehetséges ez? 

 

 

Saját tapasztalataink alapján arról tudok beszámolni, amikor Dani esetében láttam egy-egy munkahelyi vagy bizonyos témák iránti fellángolást. Bizony kezdetben ég a láng, túlságosan is lobog. Egy-egy új munka vagy projekt kapcsán Dani lelkesedése határtalan volt: fejest ugrott a feladatokba, állandóan a problémák megoldásán, újításokon járt az esze. A munkával feküdt és kelt, ontotta az ötleteket. Teljesen nyilvánvaló, hogy ezt a feldobott állapotot nem lehet túl sokáig fenntartani, hiszen mindez az idegrendszer teljes kimerültségével jár. Érdemes tehát komolyan venni a jelenséget!

Pár hét után muszáj szembenézni a valósággal: képtelenség állandóan az ezer százalékot és a kitörő lelkesedést nyújtani. Egy idő elteltével csökken a motiváció, ha például nem kapja meg az ember a megfelelő szakmai, emberi vagy anyagi elismerést sem a munkájáért. Előfordul, hogy elmaradnak a sikerek, a kollégák nem nézik jó szemmel a határtalan odaadásunkat vagy a felettesünk soha nem elégedett velünk, bármennyire is alárendeljük magunkat a feladatainknak. A stressz és a burnout szoros összefüggésben állnak egymással. A munkahelyi kiégés esetében rutinszerűen kezdjük végezni a munkánkat, mert a folyamatos csalódás során a lelkesedésünk értelmét veszti. Mindez frusztrálttá, feszültté tesz és rátelepszik az egész lényünkre, a hangulatunkra, majd szép lassan behálózza az egész életünket, felemészti az energiánkat, erőnket. Kiábrándultságot, apátiát és ürességet érzünk. Már nem leljük örömünket a tevékenységeinkben, nem megyünk szívesen dolgozni.

Nemcsak a munkában, hanem életünk más területein is kialakulhat ez a jelenség: a párkapcsolatunkban, házasságunkban, a baráti és családi viszonyainkban egyaránt.

Burnout szindróma teszt segítségével beazonosíthatjuk a tüneteinket, de több oldalról is körül kell járni a problémakört, hogy teljes mértékben megbizonyosodjunk a valós okokról. A támogató család és barátok segíthetnek nekünk, egy bizalmi kolléga vagy pszichológus nyújthat támpontot a kérdésben. 

Hogyan lehetséges a burnout kezelése? 

A hangsúly, mint minden mentális eredetű probléma esetében, a megelőzésen van. Lényeges, hogy megfelelő önismerettel rendelkezzünk, hiszen így képesek leszünk reálisan felmérni a helyzeteket, valós célokat kitűzni és nem ugrunk fejest irreális célok és feladatok végrehajtásába. 

Ha fejlesztjük az önismeretünket, észre fogjuk venni azt is, amikor túlságosan bevonódunk vagy kimerülünk egy-egy élethelyzetben, és képesek leszünk megfelelően reagálni a stressz kezelésében is. A mi életünkben bevált módszer, hogy nagyon ügyelünk az aktív ás passzív időszakok egyensúlyára. A napirend, a feladatok megtervezése, a célok kitűzése ehhez járul hozzá. A teendők kipipálása után azonban nem maradhat el az édes jutalom: a pihenés, a feltöltődés és a mozgás.

A kiégés visszafordítása lehetséges tehát, de csak abban az esetben, ha felismerjük magunkon a jeleit és el is fogadjuk, hogy változtatnunk kell az életünkön a javuláshoz. Ha elértük a célunkat, és ismét motiváltnak, energikusnak érezzük magunkat, hamar a hullámvasút effektus áldozatai lehetünk, ha nem tartjuk be a saját jól bevált és már bizonyított rendszerünk szabályait. Ragaszkodjunk a keretekhez, a minőségi szabadidőhöz, ami mindannyiunknak mást jelent ugyan, de a megfelelő pihenést, a sportot és a saját magunkkal való foglalkozást semmiképp ne hagyjuk ki az életünkből. Tapasztalataink alapján ugyanis ezek a tevékenységek a mentális egyensúlyunk hosszútávú megőrzésének  pillérei.

© 2020 Kulcsár Teodóra

A depresszió jelei

A depresszió jelei az életünkben

Milyen testi tüneteket okoz a depresszió?

A depresszió súlyos és rendkívül komplex betegség, amely uralja a beteg egész életét, és a lelki panaszok mellett fizikai jellegű fájdalmakkal, érzetekkel is jár. Dani az alvászavarok, fáradtság, levertség mellett gyakran panaszkodott a pszichotikus epizódokat követő depresszív szakaszokban fejfájásra, és néha egyáltalán nem érzett éhséget, majd túlzott étvágya támadt. Az étkezési és emésztési zavarok mellett gyakori lehet a nyaki- és hátfájás, hirtelen testsúly gyarapodás vagy csökkenés is felléphet. Sajnos a betegséget gyakran próbálják alkohol- esetleg droghasználattal elfedni, a kínzó tünetek enyhítésének reményében, ezért nem mindig egyértelmű a problémakör.

Depresszió jelei az arcon is megjelennek, hiszen a túlzott aggodalom, a tartós szorongás és félelem miatt állandó szomorúság telepszik ránk. 

Tesztelhetőek a  depresszió tünetei?

A Beck-féle depressziós skála visszajelzést ad nekünk a jelenlegi hangulati állapotunkra vonatkozóan. Fontos tudnunk azonban, hogy ez nem jelenti a depresszió diagnózisát, csupán kiindulópontként szolgálhat a problémáink feltérképezéséhez. 

Depresszió esetén kezdetben túlzott ingerlékenységet, feszültséget, fokozott érzékenységet is tapasztalhatunk. Nincs életkedvünk, nem tudjuk többé semmiben örömünket lelni, nincs motivációnk, energiánk. Sokat és gyakran sírunk. Ürességet, letargiát, szomorúságot érzünk. Halállal és öngyilkossággal kapcsolatos gondolatok foglalkoztathatnak minket. A döntési képtelenség mellet önvád, rendkívül alacsony önbecsülés, önhibáztatás kínoz minket.

Többek között a szorongásos depresszió, az atípusos depresszió, a  bipoláris zavar (köznyelven: mániás depresszió) is a betegség fajtái közé tartozik, ezért a diagnózis felállítását mindenképpen bízzuk az orvosra.

Ha a nemek tekintetében vizsgáljuk, a depresszió tünetei férfiaknál nem mindig olyan egyértelműek, mint a nőknél. Gyakran ugyanis elfojtják illetve elfedik a betegséget, és gyengeségként élhetik meg a nehézségeket, ezért az orvoshoz is később juthatnak el. 

Depresszió tünetei gyerekeknél és tiniknél a kedélyállapot romlása mellett enerváltságban, apátiában, valamint az iskolai teljesítmény csökkenésében és viselkedésbeli zavarokban is megnyilvánulhatnak.

Szomorú tapasztalat, hogy az alkoholproblémák – amely hátterében az esetek túlnyomó többségében valamely mentális betegség áll – manapság kevésbé megbélyegzettek, mint a lelki gondok. Ha azonban a felszín alatt kutakodunk, megfigyelhetjük, hogy csaknem valamennyiünknél találhatunk olyan gyermek- vagy felnőttkori traumát, amely kiválthat lelki eredetű hullámvölgyet életünk egy-egy szakaszában. Legyen szó válásról, egy szeretett családtag vagy barát elvesztéséről, munkahelyi nehézségekről vagy testi-lelki bántalmazásról. Ahány ember létezik, annyiféle módon vagyunk képesek feldolgozni vagy elfojtani a stresszt és a traumákat. Valaki hamar át tud lendülni egy szakításon vagy feszült helyzeten, másnak életbevágó kihívást jelent ugyanez a probléma. Odafigyeléssel, családi, baráti segítségnyújtással, sok beszélgetéssel támaszt nyújthatunk egymásnak, hiszen ha már beszélgetünk a gondjainkról, nem fojtjuk el azokat, sokat tehetünk magunkért az önismeret és gyógyulás útján.

© 2020 Kulcsár Teodóra

Pánikroham tünetei

Pánikbetegség okai mind a mai napig nem tisztázottak teljes egészében. Egyrészt az öröklődés, a stresszre adott különböző reakciók, a tartós szorongás vagy trauma állhat a háttérben. Másrészt a visszatérő pánikbetegség esetén a beteg rettegve, szorongva várja a következő rohamot, amit az előzőleg átélt kínzó tapasztalatok még fel is erősíthetnek. A közvetlen kiváltó ok azonban általában ismeretlen, nem meghatározható. 

A felnőttkori és gyermek pánikbetegség tünetei egyaránt hasonlítanak súlyos betegségek tüneteire. A beteg légszomjat, erős szívdobogást, mellkasi szorítást, zsibbadást, szédülést, remegést, gyengeséget, szapora pulzust, felerősödő hőérzetet vagy hideglelést érez. A tünetegyüttes annyira valóságos és erős, hogy az illető azt hiszi, menten meghal. Gyakran alapos kivizsgáláson esik át, mire kiderül, mi is lappang valójában a kínzó tünetek mögött.

Éjszakai pánikroham tünetei ugyanazok, mint a nappal jelentkező jelek, csak éppen álmunkban érnek minket, ezáltal még váratlanabbak, félelmetesebbek lehetnek. Okai igencsak sokfélék lehetnek, annyi azonban bizonyos, hogy a stressz, a szorongás, a konfliktusok és a rohanó életmód nem kedvező hatásúak.

Érdemes ezért elalvás előtt relaxálni, meditálni vagy lazító jóga gyakorlatokat végezni. Tévénézés, telefon nyomkodás helyett inkább olvassunk, lefekvés előtt sétáljunk a friss levegőn, és fogyasszunk nyugtató hatású gyógyteákat. Amennyiben gyógyszert szedünk, még a gyógyhatású készítményekről is kérjük ki az orvosunk tanácsát, ugyanis néhány gyógynövény is befolyásolhatja egyes gyógyszerek hatását.

Pánikbetegség fajtái tekintetében a visszatérő pánikroham rendkívül megnehezíti a beteg életét, hiszen adott helyeken vagy élethelyzetekben elég visszaemlékeznie egy korábbi rohamra, s az máris előtörhet. Esetünkben a pánik miatt napokat vagy akár heteket is a lakásban töltöttünk a pszichotikus epizódok alkalmával, mert Dani annyira félt, szorongott a külvilágtól. 

Mit tegyünk pánikroham esetén? Saját tapasztalataink alapján a légzés szabályozása,  lelassítása, a mély levegővételek segíthetnek. Szélsőséges helyzetben kipróbáltuk, hogy Dani egy zacskóba lélegzett, és próbált csak a lélegzetvételére figyelni. Ez a módszer egyfajta elsősegély pánikroham esetén, amelynek segítségével szép lassan sikerült csillapítanunk a rohamot. 

Daninak a megelőzés is rengeteget segített, amelynek részei a pszichoterápia, a mozgás, a stressz csökkentése és egy tudatos életmód kialakítása.

A pánikbetegség kezelése összetett folyamat, hiszen pszichés problémáról beszélünk, ezért a gyógyszeres terápia mellett rendkívül fontos a pszichoterápia. Ehhez személyesen keressük fel a pszichológust, aki személyre szabottan csak velünk foglalkozik. Sokan kérdezik, hogy pánikbetegség teszt alapján lehet-e önmagunkat diagnosztizálni. Nyilván egyfajta támpontot adhat, azonban sokszor félrevezető is lehet egy ilyen személytelen teszt, ezért mindenképpen forduljunk szakemberhez!

Pánikbetegség kezelése vitaminokkal? Saját tapasztalataink alapján csupán vitaminkészítmények szedése egy ilyen komoly tünetekkel járó állapot esetén nem elegendő, ezért a nálunk is bevált kombinált terápiát javasoljuk.

Létezik-e pánikbetegség fórum?

Természetesen rábukkanhatunk hasznos oldalakra az interneten. Személyes véleményünk, hogy minden esetben kérjük ki az adott szolgáltatásról ismerősök, barátok tapasztalatait, és olyan segítséget vegyünk igénybe, amely minden szempontból megfelel az igényeinknek.

© 2020 Kulcsár Teodóra

A depresszió tünetei

Milyen a depressziós ember?

A major (súlyos) depresszióban szenvedő beteg nemcsak szomorú, búskomor, de rendkívül feszült, szorongó, képtelen az örömre, elveszik a motivációja. Kimerült, állandóan fáradt, alvászavarai vannak. Sokan tévesen úgy gondolják, hogy ez a lustaság jele, azonban ha hozzátartozónk viselkedése tartósan hasonló jeleket mutat, depresszióra is gyanakodhatunk. 

Sajnos a negatív, pesszimista gondolatok öngyilkossági hajlamban, és – kísérletekben is felszínre törhetnek. A visszatérő vagy súlyos depresszió komoly pszichiátriai betegség, amely ma már korszerű gyógyszeres és pszichoterápiával kezelhető.

Dani a pszichotikus epizódjait követően hosszabb-rövidebb depressziós periódusokon esett át, amelyek nagyon megviselték lelkileg. A fájdalom fizikailag is átjárta, és a kilátástalanság, reményvesztettség érzése uralkodott el rajta ezekben az időszakokban. A jó hír azonban, hogy családi, baráti támogatással, megfelelő terápiával és tudatossággal ki lehet lábalni ebből a mély gödörből is!

Mint minden pszichés betegségnek, a depressziónak is számos fajtája létezik. A szorongásos depresszió nemcsak testi tünetekben, de nagyfokú szorongásban is megmutatkozik. Ha atípusos depresszió a diagnózis, akkor a betegek alvásigénye és étvágya inkább fokozódik, előfordulhat  fejfájás, székrekedés, hasi fájdalom, szorító érzés a mellkasban. A fizikai tünetek mellett szorongás, döntési képtelenség és a pánik is gyakori. Sajnos manapság egyre gyakoribb ez a súlyos probléma a gyermekkorban is. 

Melyek a depresszió tünetei gyerekeknél? Mindennapos szomorúság, levertség, kedvetlenség mellett alvás- és étkezési zavarok (az étvágy csökkenése vagy megnövekedése, és az ezzel járó fogyás illetve hízás) is előfordulhatnak. A hangulat romlása, szorongás, fáradtság és enerváltság a motiváció jelentős csökkenését eredményezik, így az iskolai teljesítmény romlása is jelentkezhet.

Depresszió tünetei tiniknél hasonlóak, azonban nehezebbé teheti a felismerést a serdülőkre amúgy is jellemző zárkózottság, a hangulati és viselkedésbeli ingadozások. Depresszióra a tünetek tartós fennállása esetén kell gondolnunk, ami a kamaszoknál kiegészülhet önváddal, döntési képtelenséggel, önmaguk teljes leértékelésével. Sajnos öngyilkossági gondolatok és – kísérletek sem ritkák, ezért érdemes sokat beszélgetni a fiatallal, és minél előbb szakemberhez fordulni. Az iskolában gyakran a tanulmányi eredmények romlása, az elszigetelődés is szembetűnő lehet, ez esetben egyeztessünk az osztályfőnökkel, tanárokkal, akik általában észreveszik a diákok megváltozott viselkedését.

Amennyiben a betegség előfordulását nemek tekintetében figyeljük meg, a nők általában könnyebben beszélnek a nehézségeikről, előbb kérnek segítséget. A depresszió tünetei férfiaknál azonban az esetek jelentős részében kezeletlenek maradhatnak, mert nem szívesen beszélnek róla vagy próbálják palástolni. Sokan egyfajta gyengeségnek, hibának fogják fel, pedig ugyanolyan súlyos betegség, mint akár a cukorbetegség vagy a magas vérnyomás, ami kezelhető. Számos esetben az alkohol- és drogproblémák is utalhatnak mentális betegségre, a betegek egy része ugyanis így próbál enyhíteni fájdalmán, alacsony önbecsülésén, lelki kínjain.

Létezik- e depresszió tünetei teszt?

Sokan kutakodnak az interneten, mielőtt orvoshoz fordulnának. Az itt fellelhető tesztek némiképp segíthetnek, azonban félrevezetőek is lehetnek. Amikor nem érezzük jól magunkat, sokkolóan hathat egy-egy elképzelt betegség gondolata. Visszatérő tünetek esetén mindenképp érdemes orvoshoz fordulnunk, hogy kizárjunk más betegségeket és pontosan megtudhassuk a diagnózist!

Lehetséges a depresszió kezelése természetes módon?

Nézetünk szerint érdemes az arany középutat választani. A gyógyszeres kezelés és a pszichoterápia mellett nagyon hatékony a tudatos életmód vezetése, kiegyensúlyozott, rendszeres táplálkozással, mozgással és megfelelő pihenéssel. A kiegészítő terápiában alkalmazott gyógynövények, vitaminok segíthetik a felépülést, ám hatásaikról mindenképpen kérdezzük meg a kezelőorvost, hiszen ezek is befolyásolhatják egyes gyógyszerek működését.

© 2020 Kulcsár Teodóra

Pánikbetegség

Mi a pánikbetegség?

Környezetünkben, ismeretségi körünkben egyre többen számolnak be pánikrohamról, amely a  legváratlanabb helyzetben törhet rájuk, “derült égből villámcsapásként” hirtelen fellépő, intenzív félelem, szorongás formájában. Saját tapasztalataink alapján az első tíz perc-negyed óra a legkínzóbb, majd körülbelül fél óra hosszáig húzódhat el ez az állapot.  Az illető erős rettegést érez, amelyet súlyos betegség tüneteként, akár halálfélelemként élhet meg. Úgy érzi, hogy nem kap levegőt, szorít a mellkasa, egyszerre hidegrázás és hőhullámok törnek rá. Egész testében reszket, zsibbadást észlel, szédül, forog körülötte a világ. Izzad, felszökik a pulzusa, kábultságot, kimerültséget érez. A komoly testi tünetek miatt gyakran hosszú idő telhet el a diagnózis felállításáig, hiszen számos kivizsgáláson eshet át a beteg, mire kiderül, hogy valójában a pánikbetegség az oka a problémáinak. A környezete sokszor hipochondernek tartja, “csak beképzeli magának, valójában nincs semmi baja” – legyinthetnek a sokadik negatív lelete után. 

Pánikbetegség okai rendkívül sokrétűek lehetnek, pontosan nehéz meghatározni őket. Mint bármely más pszichés betegség esetében, a pánik hátterében is az eltérő stresszkezelési képesség húzódhat meg. A genetika ugyanúgy közrejátszhat, bár sokaknál teljesen váratlanul, minden előzmény nélkül bukkan fel a probléma. Nyilvánvaló, hogy a tartós stressz, a szorongás nem kedvező tényező a gyógyulásban. Életkor tekintetében sajnos a betegség nem válogat: mind fiatalkori, mind időskori pánikbetegség ismeretes.

Visszatérő pánikbetegség esetén a beteg az előzőleg megélt negatív tapasztalatait  szinte halálra rémülten várja bizonyos élethelyzetekben, így a roham a hasonló szituációkban újra és újra megjelenik. Fontos azonban tudni, hogy valójában nem mindig maga a helyzet okozza a pánikrohamot, ami sajnos bármikor és bárhol előtörhet. A pánikroham fajtái éppen ezen tényezők alapján osztályozhatóak. 

Mit tegyünk pánikroham esetén? 

A megelőzés ebben az esetben is rendkívül fontos: a gyógyult pánikbetegek receptje a tudatos életmód, megfelelő mennyiségű és minőségű pihenés, sport lehet. Ám amikor a roham a markában tart minket, azonnali segítségre van szükségünk. A mi esetünkben sokat segítettek a különböző légző gyakorlatok: lassan, mélyen szívjuk be- és ki a levegőt, illetve szélsőségesen erős pánikroham esetén egy zacskóba lélegezzünk ki és be. Nagyon fontos lenne ilyen esetben egy segítő családtag vagy barát megnyugtató jelenléte, aki támogatja a beteget.

Hogyan győzzem le a pánikbetegséget?

Célszerű mindenképpen személyesen konzultálni a szakorvossal, hiszen “ahány ember, annyi féle”. Pánikbetegség teszt fellelhető ugyan az internetet böngészve, mégis mindenképpen szakembert javaslunk, aki számba veszi a tüneteket, egyéb panaszokat, esetleges betegségeket, megismeri a páciens életmódját, majd ez alapján tud megoldást javasolni. Egyéb pszichés betegségekhez hasonlóan kombinált kezelés lehetséges, amely állhat a gyógyszeres kezelésből és pszichoterápiából. A pszichológus abban segít, hogy a beteg megtanulja felismerni, kezelni, majd szép lassan megszelídíteni a pánikrohamok alkalmával fellépő félelmet, szorongást.

Pánikbetegség kezelése vitaminokkal?

Önmagában a vitaminok – a saját tapasztalatink szerint – nem segítenek egy ilyen összetett és kínzó állapot esetében, de kiegészítésként erősíthetjük szervezetünket B vitamin komplex, magnézium vagy az áldásos D vitamin segítségével.

 

© 2020 Kulcsár Teodóra és Oravetz Dániel

Rosszkedv vagy depresszió?

Hajlamosak vagyunk rá, hogy átmeneti rossz hangulat esetén depressziósnak tituláljuk magunkat, pedig a kettő egyáltalán nem szinonim fogalom. A depresszió hetekig, vagy akár hónapokig, bizonyos esetekben évekig fennálló tartós szomorúságot, kilátástalanságot jelöl, amikor úgy érezzük, hogy “semminek sincs értelme”, hogy “nem érdemes élni”. A tévhittel ellentétben azonban egyáltalán nem arról van szó, hogy a beteg “elhagyja magát”, hanem bizonyos kémiai anyagok egyensúlya bomlik fel, ami ellen a “szedd össze magad” jellegű tanácsok nemhogy nem használnak, hanem még mélyebbre taszíthatják az egyébként is sérült lelkű embert. Saját tapasztalataink szerint sokkal többet jelent egy bíztató jó szó, baráti beszélgetés és a családi támogatás.

 

 

A depresszió tünetei – Milyen a depressziós ember?

A major (súlyos) depresszió komoly betegség. A szomorúság mellett a beteg képtelen az örömre, feszült, motivációja teljesen eltűnik. Fásultnak, kimerültnek érzi magát, egész nap az ágyban feküdne egy lefüggönyözött szobában. Negatív gondolatok, önvád, pesszimizmus jellemzik a gondolkodását, és beszédét egyaránt. Gyakoriak a szuicid gondotok is. Az érzelmi tünetek mellett fizikai jellegű panaszok is megjelennek: alvászavar, fejfájás, emésztési, étkezési, akár szexuális problémák is. A visszatérő vagy súlyos depresszió esetében nemcsak a pszichoterápia, de a gyógyszeres kezelés is javasolt, amelyet a pszichiáter személyre szabottan dolgoz ki. 

 

Atípusos depresszió esetén a betegek étvágya és alvásigénye megnő, és számos fizikai tünetet produkálnak (bénultság érzése, mellkasi, hasi fájdalom, fejfájás, szájszárazság, székrekedés). Gyakori a szorongás, a döntésképtelenség érzése. Szorongásos depresszió, ahogy a neve is mutatja, nagyfokú szorongással, ugyanakkor testi tünetekkel is együtt jár.

A bipoláris depresszió régebbi neve: mániás depresszió talán sokak számára ismerősebben cseng. A mániás szakaszokra a feldobott, aktív, energiával teli állapot jellemző, kevés alvással,  meggondolatlan döntésekkel, míg a depressziós szakasz éppen ennek ellentéte: kimerültséggel, fáradtsággal, a motiváció teljes hiányával jár.

 

Segítség depressziós vagyok! 

A depresszió leküzdése türelmet, együttműködést igényel. Sokat segíthet a hatékony gyógyszeres kezeléssel kombinált kognitív viselkedésterápia, amelyről a szakorvosok tudnak bővebb felvilágosítást adni. A család, a barátok támogatására rendkívül nagy szükség van, hiszen a reményvesztett állapot megélése kihat a beteg egész életére. A rendszeres mozgás is gyógyír lehet a mindennapokban, mert a testünkre gyakorolt pozitív hatásai által fokozhatja a motiváció, az életkedv visszanyerését. 

 

A betegség előfordulását tekintve egyik nemet sem kíméli, azonban a depresszió tünetei férfiaknál néha nehezebben felfedezhetők, hiszen a társadalmi elvárások és szerepek miatt gyengeségnek tartják, így általában igyekeznek titkolni. Gyakran az alkohol- és drogproblémák hátterében is valamely mentális betegség elfedése állhat.

 

© 2020 Kulcsár Teodóra és Oravetz Dániel

Szeretet sziget
avagy segítő gondolatsor lelki problémával élőknek és szeretteiknek

Tizenhét esztendeje élek szkizofréniával, és sok mindent tapasztaltam ezalatt az időszak alatt a lélek útvesztőjében. Az elmúlt hét eseményei megérintettek, s azon kezdtem törni a fejem, hogy miként segíthetnék a kialakult helyzetben sortársaimnak és szeretteiknek. Így feleségemmel telefont ragadtunk, bevontuk segítőnket: Kardos Klárát, aki szakmáját tekintve klinikai szakpszichológus, és összedugtuk a fejünket. Mit tehetünk, ha félelmek öntik el a lelkünket, mielőtt teljesen úrrá lenne rajtunk a pánik? Ilyen és hasonló kérdésekre keressük most együtt a választ. Nem árulunk el nagy titkot, ha felfedjük: létezik megoldás a megnyugvásra.

Pszichotikus epizódjaim során volt alkalmam megtapasztalni, mit jelent képzeletbeli sárkányokkal harcolni, akik akkor nagyon is valóságosnak tűntek. Volt olyan időszakom, amikor félelmeim fogságában hetekig nem mertem kimenni az utcára. Több módszert is kipróbáltam, amelyek segítettek kezelni a lelki nehézségeket, a szorongást, és a pánikot. Egy percig sem állítom, hogy ez a mindent járó malmocska, de nálam ezekben a nehéz napokban is működik.

Először is felmértem, hogy nem vagyok egyedül a problémámmal. Mindannyiunkra ugyanaz a nap süt. Mindannyiunknak kihívásokkal teli ez az időszak. Igen, sokan félünk az ismeretlentől. Viszont semmi jó nem származik abból, ha elengedjük a gyeplőt. Inkább össze kell fognunk, együtt kell működnünk, és meg kell tennünk minden tőlünk telhetőt a problémakör kezelésére.

Azt gondoltam végig, hogy mi a problémám? Mire van ráhatásom, és mire nincs? Elhatároztam, hogy ami rajtam múlik, megteszem. Amit viszont nem tudok irányítani, abban kértem Isten segítségét.

Hogy mit is tehettem a lelki egyensúlyomért? Egyrészt igyekeztem a legnehezebb élethelyzetben is ragaszkodni a napirendem betartásához. Reggel ugyanúgy időben felkeltem, beindítottam a napot egy testébresztő reggeli tornával. Majd az előző nap összeállított programom szerint haladtam, és sorban végeztem a teendőimet. Érdekes tapasztalatot jelentett számomra is, hogy az állandó cselekvés mennyire hatékonyan képes elterelni a figyelmet a nehézségekről. Elkezdtem számomra kedves zenéket hallgatni, vidám filmeket, akár animációs filmeket nézni. Rajzoltam, festettem, írtam. Reggeli tornámat a kezdeti sikereken felbuzdulva nemsokára fekvőtámaszokkal, guggolásokkal, majd szobabiciklizéssel egészítettem ki. Észrevettem ugyanis, hogy a mozgás milyen pozitív hatással van a kedélyállapotomra. Kedvenc zenéim hallgatása közben pedig gyakran táncra perdültünk feleségemmel, és a nappalit táncparketté varázsoltuk.

Amikor pedig eljött a pihenés ideje, egész délutánokat átbeszélgettünk egy finom tea mellett. Máskor felolvasást tartottunk egymásnak kedvenc könyveinkből.

Csak azt tudom mondani Nektek kedves Sorstársaim, hogy nem vagytok egyedül! Most, ebben a helyzetben sem. Hiszem, hogy képesek vagytok ezt a kihívásokkal teli időszakot is végigcsinálni!Ezt tesszük most mi is együtt, Veletek! Hiszen ismeritek a mottónkat: Soha ne add fel! Bátorság nem a halálhoz, hanem az élethez kell!

Így arra buzdítunk most Benneteket, hogy Szeretteitekkel karöltve éljétek meg a mindennapok szépségét, még ebben a helyzetben is. 

Teremtsétek meg a családi békét és összefogást. Szeressétek, és segítsétek egymást. Válságos időkben még nagyobb szükségünk van egymásra,  és  legnagyobb kincsünkre: a szeretetre!

© 2020 Kulcsár Teodóra és Oravetz Dániel

Szakmai lektor: Kardos Klára

Megtörténet — avagy életünk a szkizofréniával

Mi lett volna, ha… ? Ez a kérdés zakatolt a fejemben, amikor először meghallottam a diagnózisomat. Akkoriban sikeres egyetemi hallgatóként éltem a mindennapjaimat. Diplomavédésemre készültem. Egyik héten még elismert menedzser palántaként koptattam az egyetem lépcsőit. Aztán váratlanul, derült égből jött a villámcsapás, az első pszichotikus epizód formájában. Végül, hála segítőimnek, komoly erőfeszítések árán sikerült levizsgáznom. Kezemben a diplomámmal azonban nem az önfeledt önmegvalósítás következett. Az életem ugyanis darabjaira hullott…

 Magamra maradtam a problémámmal. Megfogadtam, hogy addig leszek egyedül, amíg apró lépésenként újra építem az életemet és egy kerek egészként boldognak érzem magamat. Alig telt el másfél év és a fővárosból — egy komoly munkalehetőségnek köszönhetően — hazaköltözhettem a szülővárosomba. Végre volt egy hely, ahol otthon lehettem a nagyvilágban, s a barátaim viccesen jegyezték meg egy beszélgetés alkalmával: ”A te életedből már csak a nagybetűs szerelem hiányzik.” Az amúgy is derült égből ekkor rám sütött egy napsugár. Így lett párom Kulcsár Teodóra, akivel a mézeshetek után hamar megtapasztaltuk a valóság másik oldalát. Nem telt bele egy esztendő, és túlestünk a számunkra első közösen megélt pszichotikus epizódon.

 Ezt követően hála segítőimnek, köztük Dr. Balczár Lajosnak, Kardos Klárának, és Zsuzsának több mint öt éven keresztül egyensúlyban élhettem az életemet. Ekkor ugyan már ott volt homlokomon a bélyeg, hogy mentális beteg vagyok, én mégsem néztem szembe a tényekkel. Szőnyeg alá söpörtem a problémát. Éltem az életemet, mint egy egészséges ember. Komoly feladatokat és nagyfokú stresszel járó élethelyzeteket vállaltam fel. Az motivált, hogy családot alapítsunk. Nem törődve az élet kihívásaival, úsztam az árral szemben. Sokszor úgy zsongott a fejem, mint egy hangyaboly. A mindennapok nehézségei a markukban tartottak.

 Aztán több mint tíz esztendővel az első pszichotikus epizódom után gödör gödröt követett. Belső utazásaim során megismerhettem mélységet, és magasságot egyaránt. Hallucinációk, depresszió, paranoia, pánik, kiégés lettek a társaim. A problémám akkorára duzzadt, hogy az életem dézsájából szinte minden lécen át szivárgott a víz.  Ekkor érkezett el az életemben a betegségbelátás időszaka. Akkor már feleségemmel karöltve kénytelenek voltunk szembenézni vele, hogy a betegség túlmutat rajtunk. Segítséget kértünk, és kaptunk ahhoz, hogy új alapokra helyezzük az életünket.

 Akkoriban terápiás jelleggel vettem részt a veszprémi Horgony Alapítvány szervezésében egy rajztanfolyamon. Aztán komoly lehetőséget kaptam az élettől, egy Veszprémben élő festőművész, Horváth Lajos a tanítványává fogadott. Mesteremmel együtt haladhattam a művészet olykor rögös, mégis felemelő  útján. Hat esztendő felkészülés után valóra vált gyermekkori álmom, és bemutathattam a Veszprém Megyei Könyvtár művészkávézójában az első kiállításomat. Sokak örömére nagy fordulatot vett az életünk.

 Ezzel párhuzamosan már a betegségem kezdeti szakaszában jegyzeteket írtam azzal kapcsolatban, hogy mire hogyan reagálok, mit hogyan kezelünk. Több mint egy évtized leforgása alatt jegyzeteim kézirattá nőttek. Hála az égnek, feleségem szintén ihletet kapott, és tollat is ragadott — ő hozzátartozói oldalról közelítette meg a lelki problémakört. Műveink összeforrtak, és néhány év leforgása alatt hála mai kezelőorvosom — Dr. Englert Tímea — segítségének könyv formájában öltöttek testet. Így született meg feleségemmel első közös könyvünk Mentőöv címmel, amely az első magyar pszichiátriai önsegítő kézikönyv. Megalkotásánál a segítő szándék vezérelt bennünket. Szeretnénk reményt és kapaszkodót adni azoknak a sorstársainknak, akik ugyan tudják, hogy milyen érzés a végtelen érintése, de valamiért mégsem látják a fényt az alagút végén.

 Hálát adok mindazoknak, akik támogattak minket a segítővé válás útján. Ugyanakkor összeszorul a szívem, ha azokra a sorstársaimra gondolok, akik nap mint nap itt élnek közöttünk. Tele álmokkal, vágyakkal, célokkal, pont úgy, mint egészséges társaink. Hiszen ma Magyarországon több mint százezren élünk szkizofréniával. Szeretnénk mi is hasznos tagjai lenni ennek a társadalomnak. Szeretnénk szeretni, szeretve létezni egészséges társainkkal karöltve.

 Hiszem és tudom, hogy ez a küldetés és segítői misszió, amelyre a művészet mellett feltettük múzsámmal az egész életünket, nem hiába alakult így. Már nem teszem fel többé magamnak a kérdést, hogy mi lett volna ha? Ugyanis, ha csak egyetlen ember, aki olvassa a könyveinket,  kapaszkodót nyer általuk egy élhetőbb élethez, már nem éltünk hiába. Kívánunk mindehhez sok energiát és hitet sorstársaimnak.

A mi üzenetünk:

Soha ne add fel, mert bátorság nem a halálhoz, hanem az élethez kell!”

© 2019 Oravetz Dániel és Kulcsár Teodóra