Skizofrénia vagy szkizofrénia?
Gyakran ismételt kérdések

Mindkét kifejezés helyes, bár az első a köznyelvben, utóbbi inkább az orvosi szaknyelvben használatos, utalva a szó görög eredetére. Számos kétely és téves információ él a fejünkben a mentális betegségekkel kapcsolatban, ezért úgy döntöttünk, hogy tisztázunk néhány félreértett vagy félreértelmezett gondolatot.

Mi a skizofrénia?

Egy nagyon összetett és kifinomult mentális betegség, amelyet a valóságtól való részleges vagy teljes elszakadás jellemez. Mintha a beteg egy üvegfallal volna elválasztva a külvilágtól. A falon átszűrődnek ugyan a világból érkező ingerek, ám merőben egyéni értelmezést kapnak. Mi pedig látjuk a beteget, de nem vagyunk képesek érzékelni az általa felépített világot. Onnan ugyanis semmi nem szűrődik át az üvegfalon keresztül…

Fontos tisztáznunk, hogy a szkizofrénia nem kettős személyiséget vagy tudathasadást jelent. Ezt a tévhitet talán a szkizofréniáról szóló filmek, thriller és horror filmek is erősítik, hiszen az agyban lezajló folyamatokat szinte lehetetlen pontosan megjeleníteni a filmvásznon. A betegség belső folyamatait az Egy csodálatos elme című film ábrázolja érzékletesen és hitelesen. A szkizofrénia tünetei közé tartozik ugyanis, hogy valaki azt érzi: megfigyelik, lehallgatják, követik, zaklatják, olvassák a gondolatait. 

A Viharsziget című regény, illetve ennek filmváltozata tökéletesen bemutatja a betegség legmegfoghatatlanabb tünetét: a betegségbelátás hiányát, amely a kezeletlen skizofrénia oka is. A szkizofréniában szenvedő ember ugyanis teljesen valósnak érzékeli a saját maga által elképzelt világot, ezért hiába szembesítjük vele, hogy az csupán az ő képzeletében létezik: nem hisz nekünk. Amennyiben rá tudnánk jönni a betegségbelátás titkának nyitjára, megnyílnának a kapuk a szkizofrénia gyógyításában. 

Míg bármely fizikai eredetű betegség tünetei jól körülírhatóak, a mentális betegségek esetében egyénenként eltérőek lehetnek, ezért is tűnnek olyan megfoghatatlannak. Ugyanakkor számos közös jegy is megfigyelhető, melyek alapján következtetni tudunk rá, hogy valakinek mentális problémája van. Legfőképpen, ha a viselkedése gyökeresen eltér a tőle megszokottól. 

Mik a skizofrénia tünetei? Milyen a skizofrénia betegség lefolyása?

A skizofrénia felismerése sokszor nehéz, hiszen általában fiatal felnőttkorban kezdődik, amikor gyakran fordulhatnak elő hangulati ingadozások, változások a viselkedésben. Fontos azonban, hogy időben észleljük a figyelmeztető jeleket, hiszen minél hamarabb kap valaki kezelést, annál kedvezőbbek az esélyei a kiegyensúlyozott, egyensúlyban töltött életre.

A tévhittel ellentétben a skizofrén ember viselkedését kezdetben a felfokozott lelkiállapot jellemezheti: grandiózus felismerések, ötletrohamok, izgatottság, feldobottság észlelhető a betegeknél. Ennek gyökeres ellentéte is igaz lehet: a beteg magába fordul, túlságosan introvertálttá, szorongóvá válik. Teljes mértékben lekötheti őket a belső világuk felfedezése, így elhanyagolhatják a fizikai szükségleteiket: egyáltalán nem vagy csak keveset alszanak, étkezési zavarok — étvágytalanság vagy éppen farkasétvágy — törhet rájuk, és nem tulajdonítanak jelentőséget a tisztálkodásnak. Érzékelésük felerősödik, hallucinációkat élnek meg, hanghallásaik lehetnek. Kizárólag az ötleteik, összeesküvés-elméletek, tervek, találmányok, újítások foglalkoztatják őket, illetve rögeszmésen kapaszkodhatnak egy témához — pl. vallás, spiritualizmus, földönkívüliek stb.—, ami korábban talán nem is érdekelte őket. Megváltozott agyműködésük miatt gyors és összefüggéstelen, úgynevezett “inkoherens beszéd” is jellemezheti őket.

A felfelé ívelő, felfokozott tudatállapot azonban átcsaphat egy önostorozó, üldözéstől, megfigyeléstől rettegő szakaszba. A betegség egyik alcsoportja: a paranoid skizofrénia jellemzője éppen a paranoia, az üldöztetésen alapuló téveszmék szövevényes hálója.

A negatív, bántó, kínzó gondolatok a depresszió poklába taszítathatják a beteget, akár  kiégés jellegű, “burn out” szindróma-szerű állapot is jelentkezhet náluk. Magukba fordulnak, csendesek, kiábrándultak lehetnek. Öngyilkossági gondolatok gyötörhetik őket, különösen a pszichotikus epizód utáni érzékeny időszakban, amikor szembesülnek a betegséggel.

 Amennyiben viszont időben orvoshoz kerülnek, és kezelésben részesülnek a betegek, a szkizofrénia jelentős arányban visszafordítható.

Gyakori kérdések a szkizofréniával kapcsolatban

Melyek a skizofrénia fajtái?

Rendkívül összetett, mindmáig kutatott mentális betegségről van szó, melynek alapja az agyi folyamatok változásában rejlik, ugyanakkor genetikai oldala is van, és a stesszre való reagálás is szerepet játszik a kialakulásában. Mivel mindannyian másképp működünk, egyénileg változnak a betegség tünetei is, a kezelés pedig ugyancsak egyéni folyamat. 

A paranoid skizofréniában szenvedők üldöztetéses téveszmékkel és hallucinációkkal küzdenek, ahogy John Nash, Nobel díjas matematika professzor történetéből megismerhetjük a Csodálatos elme című filmben. A hebefrén skizofréniára jellemző a gondolkodás szétesése, a valósággal való kapcsolat torzulása. A katatón vagy katatóniás skizofrénia a pszichomotorikus rendszer zavarait jelenti: merev, mozdulatlan pózt vesz fel a beteg vagy éppen túlmozgásos reakciókat produkál: nyugtalan, akaratlan grimaszokat vág, hangokat vagy mozdulatokat ismétel.

Amint említettük, a szkizofrénia fiatal felnőttkorban (serdülőkortól huszonéves korig) tör felszínre, azonban a drog okozta skizofrénia akár jóval később is kialakulhat. Tévedés azt hinni, hogy a marihuána pszichózis veszélytelen ebből a szempontból. A kábítószerek pszichotikus állapotot idéznek elő az agyban, amely bizonyítottan megnöveli a mentális betegségek kialakulásának esélyét, főleg serdülőkorban. 

Az időskori skizofréniát téveszmék, hallucinációk alapján ismerhetjük fel, ugyanakkor hozzá kell tennünk, hogy a szikzofrénia előfordulása ritkább idős, mint fiatalkorban.

Mi a szkizoaffektív zavar?

A szkizoaffektív zavar pszichotikus epizódokban, úgynevezett “sub”-ok formájában tör felszínre, és a szkizofréniára jellemző tünetek mellett hangulatzavar tünetei is megjelenhetnek, depressziós vagy éppen mániás, felhangoltsággal járó állapotok.

A hallucinációk, téveszmék, depresszió, szorongás mind-mind megtalálhatóak a tünetek között. A Mentőöv című önsegítő kézikönyvünk teljes egészében ennek a betegségnek a tüneteit, kezelési módjait taglalja, saját tapasztalataink alapján. (2016, Oriold és Társai Kiadó) A Nem vagyok bolond, csak szkizofrén című regényünkben pedig megpróbáltuk teljes egészében bemutatni a betegség hátterét a beteg és a környezete szemszögéből is. (2019, Tenkesh Kiadó)

Lehet, hogy skizofrén vagyok? 

Ha ezt a kérdést felteszed magadnak, akkor valószínűleg jó úton haladsz a betegség kulcsa felé, amit úgy hívunk: betegségbelátás. Ha felismered magadon a betegség jeleit, a legfontosabb, hogy szakemberhez fordulj, méghozzá pszichiáterhez. Amennyiben az orvos valóban a szkizofrénia diagnózist állítja fel, és készen állsz elfogadni a betegséged, akkor tudsz elkezdeni építkezni, és elindulni egy egyensúlyban töltött élet reménye felé. A jó hír, hogy van megoldás! A megfelelő terápia mellett élhetsz teljes, kiegyensúlyozott életet!

Bipoláris zavar vagy szkizofrénia?

A bipoláris zavar talán ismerősebben cseng a régebbi elnevezésén: mániás depresszió. A betegség felfelé ívelő szakaszában felfokozott hangulat, életkedv, “pörgés” jellemző a betegre, majd a hullámvölgy következik depresszióval, letargiával, gyakran öngyilkossági gondolatokkal. Ez a két ellentétes pólus a szkizoaffektív zavar egyes szakaszaira is jellemző lehet, ugyanakkor a szkizofréniában is előfordulhatnak hangulatingadozások. A pszichiáter pontos választ tud adni az esetleges kételyeidre, és felállítja a helyes diagnózist.

Borderline személyiségzavar vagy skizofrénia?

A Borderline személyiségzavar rendkívül összetett pszichiátriai kórkép, amelynek kezelésében sokat segíthet a folyamatos pszichoterápia. Néhány tünet hasonló lehet a szkizofréniához (érzelmi instabilitás, téveszmék, szorongás, öngyilkossági gondolatok), ám a pontos diagnózis megállapítását kizárólag szakemberre érdemes bízni.

Milyen a skizofrénia öröklődés esélye?

A skizofrénia tüneteit gyermekkorban nehezebb felismerni, azonban a tartós stresszhatás, nehéz szociális körülmények, az anya alkohol- vagy szerhasználata várandósság alatt, valamint az elsőfokú rokonságban már fellelhető szkizofrénia bizonyítottan fellelhető a betegség kialakulásnak okai között. A skizofrén szülő-gyermekek öröklődésének tekintetében személy szerint találkoztunk több sorstárssal, aki egészséges gyermekeket nevel, tehát minden eset egyedi. Érdemes mindenképpen a kezelőorvossal konzultálni, és a véleményét, tanácsait kérni a gyermekvállalással kapcsolatos kérdésekről is. 

A skizofrénia gyerekkori felismerésével és a gyermek pszichiátriai betegségekkel kapcsolatban a gyermek pszichiáterek tudnak segíteni.

Depresszió vagy skizofrénia? Mi a különbség köztük?

A depressziót tartós szomorúság, levertség, a motiváció elvesztése jellemzi. Hetekig, hónapokig, vagy tovább is tarthat az érzés, hogy “semminek sincs értelme”, “nem érdemes élni”. Öngyilkossági gondolatok is megjelenhetnek, amelyek előfordulhatnak szkizofréniában is, különösen a pszichotikus időszakot követően, ugyanakkor a   hallucinációk, téveszmék, eufórikus állapotok nem jellemzőek a depresszióban szenvedő betegre.  

Skizofrénia gyógyszerek mellékhatásai

Ha elolvassuk bármely gyógyszer betegtájékoztatóját, még a legártalmatlanabbnak tűnő készítmény is okozhat mellékhatásokat. A szkizofrénia olyan mentális betegség, amely az orvostudomány fejlődésének köszönhetően ma már egyensúlyban tartható és kezelhető modern gyógyszerekkel. Nem kell lemondanunk a teljes életről, ahogy a mi példánk is bizonyítja: lehetséges a tartós egyensúlyi állapot megélése. 

A mellékhatások tekintetében ahány készítmény és adagolás létezik, annyiféle lehet a mellékhatás is. Esetünkben jelenleg is a testsúly növekedéssel küzdünk, az elmúlt évek tapasztalata alapján lelassultság, levertség, tompaság lépett fel, amelyet tudatos életmóddal és -hála a  kezelőorvosnak- a gyógyszerek megfelelő beállításával sikerült leküzdeni. 

Skizofrénia – leszázalékolás?

A betegség kialakulása, a tünetek észlelése, a diagnózis felállítása nem egyik napról a másikra zajlik. Sajnos sok mentális beteg elutasítja a kezelést, ebből fakadóan elmagányosodik, akár az utcára is kerülhet támogató környezet hiányában. A rehabilitációt akkor lehet elkezdeni, ha a beteg együttműködik, szeretne visszailleszkedni a munka világába, és hasznos tagja lenni a társadalomnak. Amennyiben a rehabilitáció nehézségekbe ütközik, a beteg dönthet a leszázalékolás mellett. Ez nem jelenti azt, hogy nem dolgozhat többet, sőt. A munkahelyeket manapság bizonyos dolgozói létszám esetén kötelezik a megváltozott munkaképességű kollégák alkalmazására, tehát nagy eséllyel lehet munkát találni különböző cégeknél.

Létezik-e  skizofrén teszt-vagy mentális betegségek teszt?

A saját tapasztaltunk szerint ezek a betegségek nem tesztek alapján deríthetőek fel. Érzékeny és rendkívül összetett agyi folyamatokról lévén szó, legfeljebb következtethetünk a betegségre a tünetek alapján, ám a pontos diagnózis meghatározását kizárólag a szakemberekre bízzuk. 

Skizofrénia – segítség

Még ma is számos téves információ terjed a szkizofréniával kapcsolatban, ami megijeszthet minket, ezáltal is visszavethet minket az egyensúly elérésének útján. A mi életünk, példánk is megmutathatja, hogy létezik hatékony segítség a teljes élet megéléséhez. Első lépésként nekünk is a pszichiáter kezelőorvos, és a pszichológus jelentette a legfontosabb alapkövet a felépülés felé. Amikor már stabilizálódik az állapotunk, sokat segíthet egy sorstársi közösség, ahol hasonló problémákkal küzdőkkel találkozhatunk, részt vehetünk programokon, foglalkozásokon. A mozgás is jelentősen lendíthet állapotunkon, hiszen boldogság hormonokat szabadít fel a szervezetünkben. A legfontosabb, hogy minden egyes napon tudatosan tegyünk önmagunkért, lelki egyensúlyunk eléréséért és megtartásáért. 

A család és a hozzátartozók szerepe is kulcsfontos a mentális egészség megőrzésében. Mindannyian tudjuk, mennyire fontos a támogatás egy ilyen komoly mentális betegség esetében.

Milyen skizofrén emberrel élni?

Hozzátartozóként, feleségként a személyes tapasztalatomat sokan ismerik: soha nem kaptam annyi szeretet, mint Danitól, és ezt ország-világ előtt vállalom. A tévhitek ellenére az összes sorstárs, akit ismerünk tele van szeretettel, gyermeki kedvességgel, és ők is csak arra vágynak, mint bármelyikünk: szeretetre és elfogadásra. 

© 2020 Kulcsár Teodóra — Oravetz Dániel

Szakmai lektor: Dr. Herold Róbert