Értékteremtő munka és kreatív tevékenységek
— A lelki egyensúly alappillérei —
cikksorozat 5. befejező rész

Cikksorozatunk befejező részében szintén saját tapasztalatainkat osztjuk meg a közösséggel. “Hogyan lehetünk hasznos tagjai a társadalomnak?” ezt a címet is adhattuk volna ennek a résznek. A jó hírünk: mi tapasztalatból tudjuk, hogy mindez lehetséges. Fontos, hogy nekünk — szkizofréniával élő embertársaknak — is szerepünk van a világban.

Életem egyik legmélyebb pontján saját célkitűzésem így hangzott:

 “Olyan segítő és alkotó tevékenységet szeretnék végezni, amely valós értéket teremt.”.

Ezen a ponton ismét kegyes volt hozzám a sors és az apró lépések taktikája megint bizonyított. Nagy öröm volt számomra újra részt vállalni a munka világában és egy munkahelyi közösséghez tartozni. Nem beszélve arról, hogy hozzájárulásom a család anyagi terheihez az önbecsülésemre is jótékonyan hat. Kezdetben irodai adminisztrátorként kezdtem dolgozni, majd később kutatóként tevékenykedtem egy egyetemi kutatócsoportban, manapság ismét irodai jellegű munkát végzek — a vírushelyzet miatt — itthonról.

Kulcsfontos szerepet játszik életemben a kreatív tevékenységek köre is. Ebben rendkívül sokat segített számomra mesterem, aki megtanított a festészet kulisszatitkaira és az alkotásba belefeledkezve tapasztalhattam meg életemben a művészet gyógyító erejét.

Felemelő érzéssel töltött el, hogy a pont-pont, vesszőcske szintjéről indulva hét esztendő felkészülés után önálló kiállítást rendezhettem festményeimből a helyi könyvtár varázslatos művészkávézójában.

A másik, szívünkhöz közel álló terület, amelyet most, a cikksorozatunk végén a közösség is megtapasztalhatott: életünk fő missziójának tartjuk a segítségnyújtást. Ennek jegyében írtuk meg a “Mentőöv” című önsegítő könyvünket és a “Nem vagyok bolond, csak szkizofrén” című regényt is. Az a tervünk, hogy a vírushelyzet után ismét járjuk majd az országot és tartjuk előadásainkat misszió jelleggel segítőinkkel, akiknek ezúton is köszönjük, hogy mellettünk állnak.

Bízunk abban, hogy egyre több szkizofréniában szenvedő sortársunk tapasztalhatja meg életében a lelki egyensúly örömét. Mindehhez kívánunk kellő akaratot, alázatot, türelmet és együttműködési hajlandóságot a segítőkkel és szeretteikkel. Ebben segíthet ez a cikksorozat és ráadásként fő üzenetünk sortársainknak és szeretteiknek:

 “Soha ne add fel!”

© 2019-2020 Oravetz Dániel — Kulcsár Teodóra